Tudnivalók a földhivataloknál a hasznosítási és parlagfű-mentesítési kötelezettséggel kapcsolatos ügyek intézésérõl:

Hasznosítási kötelezettség és annak ellenÅ‘rzése
A parlagfű-mentesítési kötelezettség és annak ellenÅ‘rzése

Hasznosítási kötelezettség és annak ellenÅ‘rzése

A mindenkori földhasználó részére a termÅ‘föld hasznosítása nem csupán jogosultság, hanem kötelezettség is. A termÅ‘föld hasznosítása és védelme egymással szorosan összefügg. A termÅ‘föld védelmérÅ‘l szóló 2007. évi CXXIX. törvénynek (a továbbiakban: Tfvt.) a földhasznosításra vonatkozó rendelkezései kiterjednek a mezÅ‘-, erdÅ‘gazdasági művelés alatt álló belterületi földekre, és – bizonyos esetekben, ha a Tfvt. így rendelkezik – a termÅ‘földnek nem minÅ‘sülÅ‘ ingatlanokra is.

A hasznosítási kötelezettség nem jelent „kényszerhasznosítási” kötelezettséget, mivel a Tfvt. – fÅ‘szabály szerint – a földhasználó számára választási jogot enged. Így a földhasználónak a termÅ‘földet a választása szerint vagy a művelési ágának megfelelÅ‘ termeléssel kell hasznosítania vagy termelés folytatása nélkül – a talajvédelmi elÅ‘írások betartása mellett – a gyomnövények megtelepedését és terjedését kell megakadályoznia. A választási joggal kapcsolatos fÅ‘szabály alól kivétel a szÅ‘lÅ‘ és a gyümölcsös ültetvény, mert ezeket kizárólag a művelési águknak megfelelÅ‘ termeléssel hasznosíthatja a földhasználó.

Az általános hasznosítási kötelezettség mellett a Tfvt. rendelkezik az ideiglenes hasznosítási, a mellékhasznosítási és az újrahasznosítási kötelezettségrÅ‘l is.

Az ideiglenes hasznosítási kötelezettség akkor áll fenn, ha a termÅ‘földnek a más célú hasznosítását az ingatlanügyi hatóság (korábban földhivatal) már engedélyezte, de a termÅ‘föld tényleges igénybevételét az arra jogosult még nem kezdte meg. Ez esetben a földhasználó köteles a föld engedélyezett célú tényleges felhasználásáig a hasznosítási kötelezettségnek eleget tenni.

A mellékhasznosítási kötelezettség szerint a használó köteles a termÅ‘földnek nem minÅ‘sülÅ‘ ingatlanon a növényzet gondozását rendszeresen elvégezni, ha ez a földrészlet más célú hasznosításának megfelelÅ‘ terület-felhasználást nem akadályozza.

Ha a zártkerti ingatlant érintÅ‘en az ingatlanügyi hatóság hasznosítási kötelezettség, illetve ideiglenes hasznosítási vagy mellékhasznosítási kötelezettség elmulasztása miatt földvédelmi bírság megfizetésére kötelezÅ‘ határozatot hoz, a határozat jogerÅ‘re emelkedését követÅ‘en a határozat egy példányát közli a zárkerti ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzattal.
Ha a településen az önkormányat szociális földprogramot, illetve mezÅ‘gazdasági tevékenység végzése céljából közfoglalkoztatási programot működtet, a földvédelmi bírság megfizetését elrendelÅ‘ határozat alapján a kötelezett földhasználót, vagy annak hiányában az ingatlan tulajdonost értesíti arról, hogy amennyiben az értesítés kézhezvételétÅ‘l számított 30 napon belül nem igazolja, hogy az elmulasztott kötelezettségének eleget tett, az önkormányzat a határidÅ‘ lejártát követÅ‘en – az önkormányzati hatósági hatáskörben hozott határozattal – a zártkerti ingatlant 1 évre a földprogram működtetése céljából kijelölheti.
A kötelezett kérelmére az ingatlanügyi hatóság hatósági bizonyítványt állít ki a bírságoló határozat nyomán utólag teljesített kötelezettségrÅ‘l.
Amennyiben a zártkerti ingatlannal kapcsolatban a fenti eljárás lefolytatásra kerül a földprogram céljából történÅ‘ hasznosítás megkezdésének napján a fennálló földhasználati szerzÅ‘dés megszűnik.
Az ingatlan földprogramban történÅ‘ kijelölésérÅ‘l az önkormányzat az ingatlanügyi hatóságot értesíti.
A zártkerti ingatlannak a földprogram céljából történÅ‘ hasznosításáért az önkormányzat ellenszolgáltatással nem tartozik a zártkerti ingatlan tulajdonosa felé.

A Tfvt. 9. § (2) bekezdése szerint nem minÅ‘sül a termÅ‘föld más célú hasznosításának, ha az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 89/A. §-ában foglaltak alapján a tulajdonos a zártkerti ingatlana művelési ágának zártkerti művelés alól kivett területként történÅ‘ átvezetését kérelmezi az ingatlanügyi hatóságnál.

Az újrahasznosítási kötelezettség alapján a más célú hasznosítás megszüntetése után a használó köteles a területet mezÅ‘- vagy erdÅ‘gazdasági művelésre alkalmassá tenni és annak művelésérÅ‘l gondoskodni. Ezen kötelezettség elÅ‘írásával a törvényalkotó azt a célt kívánta elérni, hogy a művelés alól kivett területeket – ha megszűnt annak célja szerinti felhasználása – tegyék alkalmassá mezÅ‘- vagy erdÅ‘gazdasági művelésre, s ezáltal minél több ingatlan kerüljön „visszaállításra” mezÅ‘-, erdÅ‘gazdasági hasznosítású területként, növelve ezzel a termÅ‘terület nagyságát.
Az újrahasznosítás megvalósítása az ingatlanügyi hatóság jóváhagyásához kötött. Az erre vonatkozó hatósági eljárás a következÅ‘képpen kerül lefolytatásra.

A más célú hasznosítás megszüntetését az igénybevevÅ‘ köteles az ingatlanügyi hatóságnak bejelenteni. A bejelentés jóváhagyásáról – a bányabezárási és tájrendezési műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti bányafelügyeleti hatósági eljárás, valamint az erdÅ‘telepítés engedélyezésére vonatkozó erdészeti hatósági eljárás kivételével – az ingatlanügyi hatóság határozattal dönt.
A bejelentésben meg kell jelölni, az érintett földrészletet (település, helyrajzi szám), továbbá az újrahasznosítás tervezett célját, a kialakítandó művelési ágat, illetve a megvalósítás tervezett idejét.
A bejelentéshez csatolni kell Tfvt. 6. § (5) bekezdésében foglalt újrahasznosítási tervet, amelynek tartalmaznia kell a megvalósításhoz szükséges munkafolyamatok leírását és azok ütemezését. Csatolni kell továbbá a tervezett újrahasznosítással kialakítandó terület adatait ábrázoló ingatlan-nyilvántartási térképmásolatot, amelynek tartalma áttekinthetÅ‘ és tartalmazza a méretarányt is.
Abban az esetben, ha az érintett terület nagysága meghaladja a 400 négyzetmétert, mellékelni kell a Tfvt. 50. § (2) bekezdésének d) pontjában elÅ‘írt talajvédelmi tervet is, melynek részleteit a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet 2. mellékletének 2.5. pontja ismerteti.
Az újrahasznosításra készített terv ingatlanügyi hatóság által történÅ‘ jóváhagyására vonatkozó eljárásban talajvédelmi szakkérdésben a termÅ‘föld minÅ‘ségi védelme követelményeinek való megfelelés érdekében közreműködik a növény- és talajvédelmi hatóság. Továbbá, ha a földrészlet az ingatlan-nyilvántartás szerint országos jelentÅ‘ségű védett természeti területnek vagy Natura 2000 területnek minÅ‘sül, akkor közreműködik az elsÅ‘ fokon eljáró természetvédelmi hatóság, illetve ha a földrészlet az ingatlan-nyilvántartás szerint fokozottan, vagy kiemelten védett régészeti lelÅ‘helynek, vagy műemléki területnek minÅ‘sül, vagy azon műemlék van, az illetékes járási hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala is részt vesz a szakkérdés vizsgálatában.
Amennyiben az érintett földrészletre a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 27. §-ában meghatározott jog, vagy jogi jelleg be, vagy fel van jegyezve az ingatlan-nyilvántartásban, a katasztrófavédelmi igazgatóság szakhatóságként közreműködik az eljárásban.

Az ingatlanügyi hatóság az újrahasznosítás jóváhagyásáról szóló döntésében megállapítja az újrahasznosítás célját, határidejét és az újrahasznosítás megvalósítása érdekében a bejelentÅ‘ kötelezettségeit. A bejelentÅ‘ a határozatban elÅ‘írtak szerint köteles a területet újrahasznosítani. Az újrahasznosítás végrehajtását követÅ‘en 8 napon belül a megvalósítást jelenteni kell az ingatlanügyi hatóságnak.

Amennyiben az újrahasznosításra bejelentés nélkül, vagy a bejelentés az ingatlanügyi hatóság jóváhagyása nélkül kerül sor, az ingatlanügyi hatóság földvédelmi bírság kiszabása mellett felszólítja az igénybevevÅ‘t a fentebb ismertetett dokumentáció pótlására.

A hasznosítási, az ideiglenes hasznosítási, és a mellékhasznosítási kötelezettség teljesítését az ingatlanügyi hatóság rendszeresen ellenÅ‘rzi. Az ellenÅ‘rzésre hatósági ellenÅ‘rzés keretében kerül sor, melyet az ingatlanügyi hatóság úgynevezett határszemle során végez, s amelynek végrehajtása a mezÅ‘gazdasági évhez igazodik (tavasztól Å‘szig terjedÅ‘ idÅ‘szakban). A határszemlét az ingatlanügyi hatóság minden évben az ország erdÅ‘ nélküli termÅ‘földterületének hozzávetÅ‘legesen 10%-án végzi el. MegjegyzendÅ‘, hogy a határszemle ellenÅ‘rzések kiterjednek további kötelezettségek, illetve jogszabályi elÅ‘írások betartásának az ellenÅ‘rzésére is. Ennek alapján az ingatlanügyi hatóság ellenÅ‘rzi például a termÅ‘föld engedély nélküli más célú hasznosítását, a be nem jelentett művelési ág változásokat is.
  
Vissza

A parlagfű-mentesítési kötelezettség és annak ellenÅ‘rzése

A parlagfű elleni hatósági védekezés hatályos jogszabályi alapját a Tfvt.-nek a már fent említett hasznosítási kötelezettségre vonatkozó rendelkezése, valamint az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérÅ‘l szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.), továbbá a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) képezi.

A parlagfű elleni védekezés alapvetÅ‘en a földhasználó kötelezettsége. A hatóság feladata ezért csak a közérdekű védekezés elrendelésére, valamint a szankciók alkalmazására terjed ki.

Az Éltv. alapján a földhasználó köteles minden év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és azt követÅ‘en ezt az állapotot a vegetációs idÅ‘szak végéig folyamatosan fenntartani. Ennek értelmében a földhasználót terhelÅ‘ kötelezettség kettÅ‘s: a parlagfű virágzásának megakadályozása és ennek a preventív magatartásának a – vegetációs idÅ‘szak alatti – folyamatos biztosítása.

A Korm. rendelet alapján a kötelezettség teljesítését helyszíni ellenÅ‘rzés keretében vizsgálják a hatóságok. A helyszíni ellenÅ‘rzést hivatalból vagy bejelentés alapján külterületen az ingatlanügyi hatóság, belterületen a jegyzÅ‘ végzi. Az ingatlanügyi hatóság hivatalból végez helyszíni ellenÅ‘rzést a parlagfű-veszélyeztetett területeken, illetve a tevékenységével összefüggésben szerzett információi alapján a parlagfűvel fertÅ‘zött területeken. A helyszíni ellenÅ‘rzésrÅ‘l a földhasználót elÅ‘zetesen nem kell értesíteni.

A Korm. rendelet 4. § (5) bekezdésének értelmében a 2006. évtÅ‘l azon területeket, melyeken az elÅ‘zÅ‘ években közérdekű védekezést hajtottak végre, illetve rendeltek el, a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv (korábban Földmérési és Távérzékelési Intézet) térinformatikai rendszerben ábrázolja és tájékoztató jelleggel megyei, valamint településhatáros bontásban, elektronikus formában a Földművelésügyi Minisztérium honlapjáról is elérhetÅ‘en közzéteszi. A 2012. évig – távérzékeléses technikával – készült parlagfű veszélyeztetettségi térképbÅ‘l származó adatok is közzétételre kerültek a nyilvánosság számára. Az áttekintÅ‘ tájékoztatás a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv hivatalos honlapján érhetÅ‘ el, mely országos áttekintést ad a parlagfű-fertÅ‘zöttség területi eloszlásáról és a MezÅ‘gazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) fizikai blokkjainak érintettségérÅ‘l.

Parlagfű elleni közérdekű védekezés térkép elérhetÅ‘ itt.
A honlapon megjelenített tájékoztató adatok a helyszíni ellenÅ‘rzések és a távérzékeléses veszélyeztetettségi térképeknek a figyelembevételével készülnek.

Az ingatlanügyi hatóság minden év július 1-vel kezdÅ‘dÅ‘en helyszíni ellenÅ‘rzést végez az elÅ‘írt kötelezettség betartásának ellenÅ‘rzésére, s amennyiben a kötelezettség elmulasztását állapítja meg, úgy ennek tényérÅ‘l jegyzÅ‘könyvet vesz fel, és azt, valamint a Korm. rendeletben elÅ‘írt adatokat további intézkedésre elektronikus úton a Parlagfű Információs Rendszeren (a továbbiakban: PIR) keresztül megküldi a közérdekű védekezést elrendelÅ‘ a növény- és talajvédelmi hatóságnak.

A hatósági feladatok tehát megoszlanak az ingatlanügyi hatóság és a növény- és talajvédelmi hatóság között. Az ingatlanügyi hatóság a parlagfű felderítését és a további eljáráshoz szükséges ingatlan-nyilvántartási, földhasználati nyilvántartási adatok szolgáltatását végzi, míg a növény- és talajvédelmi hatóság rendeli el – fÅ‘szabály szerint – a közérdekű védekezést, továbbá ez esetben a mulasztó földhasználót a közérdekű védekezés költségeinek megtérítésére kötelezi, valamint növényvédelmi bírsággal sújtja.

A hatósági eljárásban közreműködÅ‘ szervezetek és a lakosság információáramlásának gyorsabbá és pontosabbá tétele érdekében került kifejlesztésre a Parlagfű BejelentÅ‘ Rendszer (a továbbiakban: PBR). Az állampolgári bejelentések közvetlenül az ellenÅ‘rzésre jogosult illetékes hatóságokhoz jutnak el. Így biztosítható, hogy a hatósági intézkedések a lehetÅ‘ leggyorsabban megtörténjenek.
A PBR a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) honlapján került kialakításra. A NÉBIH honlapján történÅ‘ regisztrációt követÅ‘en a bejelentÅ‘ mobiltelefonról, vagy otthoni interneteléréssel megteheti bejelentését. A PBR-rÅ‘l további információ itt, a NÉBIH honlapján található.
Az állampolgárok alapvetÅ‘en mobiltelefonról (okostelefon, melynél lehetÅ‘ség van a fényképpel összekapcsolt GPS koordináta rögzítésére) tehetnek bejelentést. A bejelentésnek mindenképpen tartalmaznia kell legalább egy GPS koordinátát, valamint egy fényképfelvételt. Egy parlagfű -foltról több GPS koordinátát is be lehet jelenteni. Több koordinátapont megadása nagyban segíti az eljáró hatóság munkáját a terület beazonosításában.
Otthoni internetkapcsolat segítségével (GPS koordináta a google earth/maps-rÅ‘l, és a korábban a helyszínen készített fénykép becsatolásával) meghatározott szűrési paramétereknek megfelelÅ‘en tett bejelentéseket is fogad a rendszer. Itt is alapfeltétel a GPS koordináta és a fényképfelvétel csatolása.
A PBR-bÅ‘l a kiépített kapcsolaton keresztül beérkeznek a megfelelÅ‘ bejelentések a PIR-be. A rendszerbe érkezÅ‘ GPS koordináta alapján a PIR beazonosítja, hogy a parlagfűvel fertÅ‘zött ingatlan hol található. A külterületi ingatlanokkal kapcsolatos bejelentéseket a rendszer az illetékes ingatlanügyi hatóság felé továbbítja. A belterületre esÅ‘ ingatlanok esetében a PIR visszajelzést küld a PBR-nek az érintett település megjelölésével. Ezt követÅ‘en a bejelentÅ‘ rendszer e-mail-en továbbítja a bejelentést az illetékes önkormányzatnak, és ezzel párhuzamosan visszajelzést küld az ügyfélnek, hogy a bejelentése az illetékes önkormányzathoz került továbbításra.