| adat | Tények, fogalmak, utasítások ábrázolása formalizált módon emberek, ill. automatikus eszközök révén. Az alkalmazói adatot a földrajzi információ számos osztálya (vektor, raszter, grid stb.) képviseli. |
| adatállomány | Az adatbázis vagy az adathalmaz valamilyen szempontok szerint kiválasztott része. |
alappont rendûség | A földmérési alappontok különbözõ pontossági kritériumoknak felelnek meg, és ennek alapján elsõ, második, stb. rendûségi kategóriába esnek. |
| állami átvétel | Az adat államilag hiteles volta, illetve maga az átvételi eljárás. Az 1/1998 FVM utasítás alapján összehívott Bizottság által történik az elkészült térkép földhivatali vizsgálata és az errõl kiállított zárójegyzõkönyv igazolja az átvételt. |
állami földmérési alaptérkép | Az állami földmérési alaptérkép (a továbbiakban: alaptérkép) az egységes országos térképrendszerben (EOTR) készült olyan nagyméretarányú térkép, amely állami alapadatként tartalmazza a közigazgatási határokat, a földrészleteket, azok határvonalait, helyrajzi számait és egyéb azonosítóit, mûvelési ágait, a mûvelés alól kivett területeket, a földrészleteken lévõ épületeket és a névrajzot. Tartalmazza továbbá a szakmai szabályzatokban foglalt módon a különféle építményeket és létesítményeket. Az alaptérképhez a földrészletek területi adatait tartalmazó területjegyzék tartozik. |
| alosztály | Egy alrészleten belül azonos termõföld minõségi osztálynak megelelõ részterület. |
| alrészlet | Egy földrészleten belül azonos mûvelési ágú, és az ingatlan-nyilvántartási jogszabályokban leírt területi mértéket meghaladó részterületek. |
| alszám | Az ügy egyes ügyiratait a fõszám/gyûjtõszám alá bontott alszámokkal azonosítjuk. Az alszám ötjegyû lehet. |
| aranykorona | A mai napig használatos földminõsítési értékszám, egységnyi területû föld, (pl. 1 katasztrális hold) tiszta jövedelmének, vagyis termõképességének, fekvésének, mûvelhetõségének mutatója. Magyarországon 1 hektár átlagos aranykoronaértéke 19. |
| beadvány=ügyirat | Az ügyfél által a földhivatalhoz benyújtott, és a hivatal hatás- és jogkörébe tartozó tevékenységet elindító beadvány, bejelentés, kérelem, megkeresés, adatigénylés, levél. |
| becslõjárás | A fölminõsítési rendszer olyan területi egysége, amelyben a termelési feltételek megközelítõen hasonlóak. Az egyes becslõjárásokhoz mûvelési áganként és minõségi osztályonként különböző kataszteri tiszta jövedelmi értékek tartoznak. |
| betekintés | A betekintés az ügyfél kérelmére az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatalban történik. A betekintés magában foglalja a feljegyzés készítésének lehetőségét is. |
| BEVET | A BEVET a belterületi és zártkerti ingatlan-nyilvántartási térképek digitális átalakításából származó vektoros térképi adatállomány, amely az állami alapadatokra nézve a hatályos ingatlannyilvántartási térképek digitális másolata, és melyekbe a meglévõ digitális és numerikus állományok bedolgozásra kerültek. |
| csatolás | Ha a beérkezett ügyiratnak van elõzmény ügye, mely nem a tárgyévben keletkezett, vagy van olyan elõzmény ügye, mely jogerõs határozattal lezárt, az elõzmény ügyet csatolni kell az újonnan érkezett ügyirathoz. |
digitális belépési
igazolvány | Az ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz történő csatlakozás - azaz a hozzáférési jogosultság biztosítása - digitális belépséi igazolvány birtokában lehetséges. |
egyéb önálló
ingatlan | A földrészleten kívül önálló ingatlannak kell tekinteni: épület, pince, föld alatti garázs, ha az nem a földrészlet tulajdonosának tulajdona; valamint társasházban, szövetkezeti házban lévõ lakás, közterületről nyíló pince stb. Egyéb önálló ingatlan az, ha az építmény (önálló tulajdonú épület, közterületről nyíló pince, társasházi öröklakások, garázsok, üzletek, szövetkezeti lakások stb.) más tulajdonában van, mint a földrészlet, amelyen áll. |
| egyszerûsített határozat | A kérelemnek helyt adó határozat a tulajdoni lap másolatával is közölhetõ. Ez az egyszerûsített határozat, ami tulajdonilap másolatként nem használható. Tartalma: az érintett tulajdoni lap kiegészítve egy meghatározott szövegû záradékkal, valamint a kiadói utasításban felsorolt címzettekkel, vagy indoklást nem tartalmazó, alakszerû határozat formátum. |
| együtt érkezés | Egy beküldõtõl egyszerre beérkező több beadvány iktatása alkalmával jelölni kell az együtt érkezés tényét. |
elintézési határidõ | Az idõintervallum, amely az ügyintézõ rendelkezésére áll az ügy elintézésére. Kezdete a beadvány érkezésének kelte, határideje a tárgykör alapján biztosított időszak. |
| elõzetes nyilvántartás | Azok a földmérési munkarészek, melyek a földmérési vizsgálat során földmérési szempontból megfelelõnek, és az ingatlan-nyilvántartással egyezõnek bizonyultak, záradékolás után előzetes nyilvántartásba kerülnek. |
| érdekeltek | Az ügyben azon természetes és jogi személyek köre, akiknek jogos érdekét vagy jogi helyzetét a földhivatal eljárása érinti, és ezért őket adott ügyben jogok illetik, vagy kötelezettségek terhelik. |
| érdeklõdõ | Olyan, a földhivatallal kapcsolatba került ügyfél, aki számára a földhivatal korlátozott információ szolgáltatására jogosult. |
| érkeztetés | A földhivatalhoz postai úton, telefaxon vagy kézben benyújtva érkezõ iratok manuális átvétele, és errõl a kézben behozott beadványok esetén elismervény átadása, az iratokon az érkeztetés és átvétel dátumának rögzítése (bélyegzõvel), és a beadványok vonalkóddal történõ ellátása. |
| ÉRTOSZT | A kárpótlási folyamat támogatására létrehozott szoftverrendszer, mely lehetõvé teszi a földrészletek értékarányos felosztását. |
| fedvény | Digitális réteg, rendszerint a kapcsolt információk egy szempontjára, témájára vonatkozó adatokkal, amit az adatbázis kiegészítésére használunk, és közös koordináta-rendszerben rögzítünk. |
| fekete nyomat | A földmérési alaptérkép szelvényeinek a megyei földhivatal által ellenõrzött és felújított változata. |
| fekvés | A település közigazgatási egységein belül a belterület és külterület (korábban zártkert is) megkülönböztetésére szolgáló fogalom. |
| felhasználó | Azon természetes személy, aki a számítógépes rendszerrel munkáját végzi, vagy annak szolgáltatásait igénybe veszi (belső vagy külsõ felhasználó). A felhasználónak a számítógépes rendszer használatához megfelelõ felhasználói jogosultsággal kell rendelkeznie. |
| fellebbezés | Az ügyintézõ által hozott határozat megváltoztatására irányuló kérelem, melyet az ügyfél nyújt be a határozat jogerõre emelkedésének idején belül. |
| felmérés | Az adatgyûjtés megtervezésének, feltételei biztosításának és végrehajtásának, az adatok rendezésének és feldolgozásának, az eredmények ellenõrzésének, javításának, hitelesítésének, átvételének és adatbázisba szervezésének, valamint a fenti tevékenységek dokumentálásának folyamata. |
| foganatosítás | A változások átvezetésének véglegesítése az ingatlan-nyilvántartásban, a térképi nyilvántartásban vagy egyidejûleg mindkettõn. |
| forgalomba adás | Az elkészült és államilag átvett térképek ingatlan-nyilvántartásban való érvényesítése a földhivatalok által történik. Ennek megtörténtét követõen az ingatlan-nyilvántartás részét képezõ alaptérkép - az ingatlan-nyilvántartási térkép - a tulajdoni lap adataival teljes mértékben megegyezik. |
| földhivatal | Az ingatlan-nyilvántartást vidéken a körzeti földhivatalok, Budapesten a Budapesti 1.sz., Budapesti és 2.sz. Körzeti Földhivatal vezeti, illetve az ügyeket elsõ fokon intézi. Másodfokon vidéken a megyei földhivatalok, míg Budapesten a Fõvárosi Földhivatal mûködnek. |
| földhivatali bejegyzés | Ingatlan-nyilvántartási változás átvezetése. A jogok és tények keletkezését, módosulását, megszüntetését a földhivatal bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba, az adtváltozást átvezeti. |
| földkönyv | A földkönyv az ingatlanok nyilvántartási szempontból lényeges adatait (csak a tulajdoni lap I. részén szereplõ leíró adatok) tartalmazza a település egészére vagy annak egy részletére, illetõleg egyes ingatlanokra vonatkozóan. |
| földmérési alappont | Vízszintes vagy magassági alappont. A vonatkozási rendszert fizikailag képviselõ, az egységes koordinátarendszerbeli felmérések keretét biztosító és a helyszínen állandósított pontok. |
| földmérési alaptérkép | A földmérési alaptérkép a Föld fizikai felszínén található, az ingatlan-nyilvántartáshoz, ingatlan-adózáshoz kapcsolódó természetes és mesterséges tereptárgyakat, valamint országok, települések, földrészletek határvonalait 1:500-1:4000 méretarányban tartalmazó térkép. Magassági adatokat általában alig tartalmaz. Lásd még: állami földmérési alaptérkép |
| földminõsítés | Az az eljárás, amelynek során az adott mûvelési ágú föld minõségi osztálya és kataszteri tiszta jövedelme megállapításra kerül. |
| földminõségi osztály | Földminõsítési kategória. |
| földosztályozási alrendszer | A földminõsítés (osztályba sorolás, minõségi osztály, aranykorona érték) rendszere. |
| földrészlet | A föld felszínének természetben összefüggõ, igazgatási határokkal meg nem szakított területe, melynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy kezelõi viszonyok. Földrészlet a beépítetlen és a beépített terület, ha egyezik a föld és a rajta álló épület tulajdonosa. |
| földrészlet státusz | A földrészletek jogi állapotát tükrözi, ami lehet elõzetes (záradékolt), végleges és visszavont. |
| FÖNYIR | Földhasználati nyilvántartási rendszer. Alapja az ingatlan-nyilvántartás, azonban attól elkülönülõ, önálló közhiteles, a földhasználókról vezetett nyilvántartás, amelyet a földhivatalok vezetnek. A földhasználati nyilvántartás vezetésének szabályait a termõföldrõl szóló 1994. évi LV. törvény és a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza. |
| fõszám | A földhivatalban az ügy tárgyéven belüli azonosítására szolgál. Az egyes ügyek ügyiratait a fõszám alá bontott alszámokkal azonosítják. |
| függõben tartás | Függõben kell tartani a beadvány elintézést a rangsorban elõrébb álló beadvány elintézéséig. A függõben tartásról a földhivatal nyolc napon belül tájékoztatja a kérelmezõt. |
| generalizálás | A térképtartalom kiválogatása, egyszerûsítése, összefogása és fogalmi átalakítása az újonnan létrehozandó térkép méretarányának vagy céljának megfelelõen. |
| geokód | Geodéziai azonosító. Az objektumok térbeli helyzetét koordinátákkal megjelölõ, azok geometriai jellegét és területi összefüggéseit is ún. jellegkóddal kifejezõ olyan komplex adat, mely a különbözõ adatállományok összekapcsolása és együttes hasznosítása érdekében egységes azonosítóként szolgál. A térinformatikában a poligonon belüli tetszõleges pont, melyhez a terület attribútumos információit kapcsoljuk: Alternatív kifejezés: centroid. |
| geometriai adat | Leíró adat, az elhelyezés, elhelyezkedés meghatározott információját reprezentáló alkalmazói adat. |
| határozat | A beadvánnyal kapcsolatosan meghozott döntés határozat formájában kerül megfogalmazásra. A határozat lehet jóváhagyó vagy elutasító, de lehet vegyes is abban az értelemben, hogy tartalmaz mind jóváhagyó, mind elutasító részt. A határozatnak mind formailag, mind tartalmilag jogszabályokban előírt szabályoknak kell eleget tenni. |
| határpont | Közigazgatási területi egységek és a földrészletek határát kijelölõ, méréssel meghatározott részletpontok. |
| határvonal | Vonal vagy vonalak halmaza, melyek egy specifikus jellemzõjû területet, annak kiterjedését definiálják. |
| helyrajzi szám | A földrészletek, önálló ingatlanok azonosítására szolgáló szám. Településen belül egyedi. |
| helyszínelés | Az az esemény, melynek során a földmérõ a terepen megvizsgálja az alappontot, ellenõrzi meglétét, ill. karbantartja. |
| helyszínrajz | Az alappont környezetét mutató, az alappont terepi beazonosítását szolgáló lap. |
| hektár | A hektár (jele: ha) földterület méréséhez használt mértékegység, nem része az SI mértékegység-rendszernek.
1 ha = 10 000 m² = 0,01 km² |
| hiánypótlás | Ha a kérelemnek, mellékletének vagy az okiratnak pótolható hiányossága van a földhivatal - a határidõ megjelölésével - hiánypótlásra szólítja el az ügyfelet. |
| ideiglenes helyrajzi szám | A nem záradékolt vázrajzon szereplő ideiglenes helyrajzi szám, amelyet a földmérő határoz meg azonosítás céljából. Az ideiglenes helyrajzi szám az eredeti helyrajzi számból és egy sorszámból áll. |
| iktatás | A földhivatalhoz beérkezett vagy hivatalból keletkezett ügyiratok adatainak nyilvántartása és nyomon követése az elintézésig. |
| ingatlan-nyilvántartás | Az ingatlan-nyilvántartás közhitelesen településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának adatait (település neve, ingatlan fekvése, hrsz., mûvelési ág, tulajdonos stb.) , az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és tényeket. Az ingatlan-nyilvántartás részei a tulajdoni lap, az ingatlan-nyilvántartási térkép, az okirattár. |
ingatlan-nyilvántartás alapelvei | 1. A közhitelesség elve: Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatok, tények, jogok hitelesnek tekintendõk.
2. A nyilvánosság elve: az ingatlan-nyilvántartás adatait bárki megtekintheti.
3. A bejegyzés elve: egyes jogok az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni lapra történõ bejegyzéssel keletkeznek. Pl. a tulajdonjog a bejegyzéssel keletkezik.
4. Kérelemhez kötöttség elve: a jogok és jogilag jelentõs tények bejegyzésére irányuló eljárás az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre indul.
5. A rangsor elve: Az ingatlan-nyilvántartásban a bejegyzések sorrendjét az az idõpont határozza meg, amikor a kérelmező beadványát benyújtotta. A beadványok beérkezési sorrendjét be kell tartani.
6. Az okirati elv: az ingatlan-nyilvántartás adatait csak érvényes és bejegyzésre alkalmas okirat alapján lehet megváltoztatni.
7. A teljesség elve: az ingatlan-nyilvántartás az ország területén lévõ valamennyi ingatlant nyilvántartja.
8. A kötelezõ használat elve: az ingatlanokkal kapcsolatos eljárásokban az ingatlan-nyilvántartás adatait kell felhasználni. |
| ingatlan-nyilvántartási térkép | Az egységes ingatlan-nyilvántartás része. Az ingatlan-nyilvántartás céljára meghatározott állami földmérési alaptérkép nyilvántartási példánya. Tartalmazza: település neve, térképszelvény száma, település közigazgatási határvonala, belterület és külterület határvonala, földrészlet határvonala és helyrajzi száma, épület, alrészlet stb. |
| INSPIRE | Az INSPIRE-rõl szóló jogszabály, az Európai Parlament és a Tanács 2007/2/EK irányelve 2007. május 15-én lépett hatályba. Az irányelv központi célkitûzése az Európai Közösségen belüli térinformációs infrastruktúra (angol rövidítése INSPIRE) kialakítása. A több és jobb térbeli adat elérhetõvé tétele a tagállamokban a közösségi politikák kidolgozásának, megvalósításának, ellenõrzésének, értékelésének és a nyilvánosság tájékoztatásának eszköze. Az irányelv kiterjed a környezet állapotának - többek között a levegõ, a talaj és a természeti táj - ellenõrzéséhez szükséges információkra is. |
| iránypont | A geodéziai vízszintes alappontokhoz képest ismert távolságra és irányban lévõ állandósított pont, amely a mérésekben az adott alappont helyett felhasználható. |
| irattár | Az irattárban õrzik a földhivatalok mûködése során keletkezett és a folyamatos ügyintézéshez szükséges ügyiratokat. |
| járási mintatér | Becslõjárásban érvényes adott mûvelési ágat és földminõségi osztályt jellemzõ hivatkozási terület. |
| jelkulcs | A térképi objektum térképi (grafikus) megjelenési formája. |
| jogi jelleg | Az ingatlan jogi jellegeként a tulajdoni lapra feljegyezhetõ pl. társasház, szövetkezeti ház, bányatelek, mûemlék, tanya, barlang, láp, víznyelõ, Natura 2000 terület stb. |
| jogosultság | A földhivatali számítógépes rendszerek minden felhasználója a rendszerbe való bejelentkezésekor az õ jogosultsági szintjének megfelelõ mûveletekhez és adatokhoz fér csak hozzá. A jogosultsági szintek biztosítják, hogy a rendszer felhasználói ne léphessék túl a jogkörüket. |
| kataszter | A magyar egységes ingatlan-.nyilvántartás rendszere, a telekkönyv és a kataszter egyesítése révén 1972-ben jött létre. Ezt megelõzõen az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal (kataszter) felügyelõségei végezték a térképi, a telekkönyvek a tulajdonjoggal kapcsolatos ügyintézést, adatszolgáltást. Az utóbbi különösen nem volt számottevő, elsősorban az állami tulajdon dominanciája és az ebbõl eredõ kis ingatlanforgalom miatt. |
| kataszteri tiszta jövedelem | Az az aranykoronában kifejezett viszonyszám, amely az azonos mûvelési ágú területek termõképessége közötti különbséget fejezi ki. |
| katasztrális hold | Kataszteri vagy katasztrális hold (jele kh) a hold területi mértékegység legfontosabb alegysége, hagyományosan az ekével egy nap alatt felszántható területet jelenti. Túlélte a metrikus mértékrendszer bevezetését, földnyilvántartási használatát csak 1970-ben szüntették meg, de használata ma is gyakori.
Egy kataszteri vagy katasztrális hold 1600 négyszögöl, ami 0,575 hektárral vagy 5754,642 négyzetméterrel egyenlő. Egy hektár 1,737 katasztrális holdnak felel meg. |
kiadói utasítás
(elosztási lista) | Az intézkedésre vonatkozó teendők meghatározása: kinek kell kapnia a dokumentumból, milyen kézbesítési módon, az irattárban hová kell helyezni, mikor kell selejtezni (irattári jel megadása) stb. |
| KDIR | Komplex decentrális Ingatlan-nyilvántartó Rendszer. A FÖMI által létrehozott DATAFLEX alapú PC-s rendszer, amely a tulajdoni lap adatokat tartja nyilván. |
| KÉKES rendszer | A TAKAROS rendszeren belül a Földmérési alappontok (GEO), a Felmérési (SUR) és a Térképészeti (MAP) alrendszerek együttesének fantázianeve. |
| községi mintatér | A községben érvényes adott mûvelési ágat és földminőségi osztályt jellemzõ hivatkozási terület. |
| KÜVET | A KÜVET a külterületi analóg ingatlan-nyilvántartási térkép átalakításából származó vektoros térképi adatállomány, amely az állami alapadatokra nézve az eredeti analóg térkép hiteles, digitális másolata melybe valamennyi rendelkezésre álló digitális és numerikus állomány bedolgozásra került. |
| lekérdezés | Az adatbázisból előre meghatározott szempontoknak, feltételeknek eleget tevõ adatok képernyőn történõ megjelenítése. |
| megírás | Földrajzi objektum szöveges megírása a térképen (azonos a térképnévrajzzal), vagy az adatbázis egy szöveges eleme. |
| méretarány | Valamely szelvényezett térkép lineáris méretaránya. |
| minõségi osztály | Osztályozási vidéken belül mûvelési áganként a különbözõ minõségû földterületek megkülönböztetésére szolgáló, jogszabályilag meghatározott kódszám. |
| mûszaki váztérkép | Az állandósított pontokat és kiemelt határvonalakat tartalmazó, szûkített tartalmú földmérési térképfedvény. |
| mûvelési ág | Valamely terület hasznosítási módozatainak jelölése (legelő, szőlő, kert. stb.) |
| négyszögöl | Magyar mértékként osztrák elõzménnyel indult a 17. században. A hold kisebb egységeként a leggyakrabban használatos területmérték. A XIX. század során vált általánossá. A földnyilvántartási alkalmazását 1970-ben szüntették meg Magyarországon, de a köznapi gyakorlatban még ma is használják.
1 négyszögöl = 0,00035967 hektár (ha) = 3,596651 négyzetméter (m²)
1 négyzetméter = 0,278 négyszögöl |
| okirattár | A bejegyzések alapjául szolgáló okiratokat, kérelmeket, megkereséseket és az ingatlan-nyilvántartási ügyben keletkezett más iratokat tartalmazza. |
| ortofotó | A digitális állami alaptérkép térképezési méretarányban, annak vetületi rendszerébe (Egységes Országos Vetületi rendszer: EOV) transzformált légifénykép, amely a térképpel együtt megjeleníthetõ és így összevethetõvé válik. |
| önálló ingatlan | Az önálló ingatlannak a nyilvántartásban önálló, saját helyrajzi száma van. Két alapvetõ fajtája a földrészlet és az egyéb önálló ingatlan. Földrészlet a beépítetlen és a beépített terület, ha egyezik a föld és a rajta álló épület tulajdonosa. Egyéb önálló ingatlan az, ha az építmény (önálló tulajdonú épület, közterületrõl nyíló pince, társasházi öröklakások, garázsok, üzletek, szövetkezeti lakások, garázsok, üzletek) más tulajdonában van, mint a földrészlet, amelyen áll. |
| PHARE | Poland and Hungary Assistance for the Reconstruction of the Economy: az Európai Unió egyik előcsatlakozási alapja, melynek keretében az EU pénzügyi segélyekkel támogatta a Lengyelország és Magyarország felkészülését az uniós csatlakozásra |
| pontjel | A földmérési alappontok több megjelölt pontból állhatnak (pl. föld feletti, föld alatti stb.). |
| pontleírás | A földmérési alappontokhoz tartozó szöveges adatokat, pl. létesítést, karbantartást stb. magába foglaló adatlap. |
| pontosság | Az adatok mért és elméleti értékének eltérést jellemzi. |
| pontszám | Határ- és részletpontok attribútuma, amely a hagyományos térképészeti rendszerben a pontot azonosítja. |
| rangsor | Az ingatlan-nyilvántartás egyik alapvető elve. Egy-egy bejegyzés ranghelyét és ezzel a bejegyzések rangsorát a kérelem iktatási időpontja határozza meg. A beadványokat az iktatószámok sorrendjébenkell intézni. |
| rendezési terv | Meghatározza a település szerkezetét, terület-felhasználását, az épületek, építmények és az infrastruktúra térbeli rendszerét, figyelembe véve a helyi társadalmi, természeti, gazdasági és mûszaki adottságokat. |
| részleges tulajdoni lap másolat | A tulajdoni lap másolat csak a kívánt bejegyzéseket tartalmazza. |
| széljegy | A földhivatali beadvány iktatószámát a benyújtás napján a tulajdoni lapon fel kell jegyezni (széljegy), és ennek megtörténtét a beadványra rá kell vezetni. A széljegy röviden utal a beadvány tartalmára, és egyúttal tanúsítja az ingatlan-nyiévántartási eljárás megindítását. A kérelem elutasítása, illetve a változás bejegyzése esetén a széljegy törlésre kerül. |
| szemle tulajdonilap másolat | A tulajdoni lap másolat csak a fennálló bejegyzéseket tartalmazza. |
| találat | A lekérdezés feltételeit kielégítő válasz(ok). |
| tárgykör | Az ügyirat adatainak besorolása annak tartalma alapján. |
| társasházi tulajdoni lap | Tulajdoni törzslapból és tulajdoni különlapból áll. A kettő együtt minõsül tulajdoni lapnak. A törzslapon a közös tulajdonban lévő épületrészeket és helyiségeket tartják nyilván (a földrészlettel együtt), míg a különlapok az önálló tulajdoni egységeket képezõ lakásokat és helyiségeket, a közös tulajdonból hozzájuk tartozó tulajdoni hányaddal együtt. |
| telekkönyv | A magyar egységes ingatlan-nyilvántartás rendszere, a telekkönyv és a kataszter egyesítése révén 1972-ben jött létre. Ezt megelõzõen az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal (kataszter) felügyelõségei végezték a térképi, a telekkönyvek a tulajdonjoggal kapcsolatos ügyintézést, adatszolgáltást. Az utóbbi különösen nem volt számottevõ, elsõsorban az állami tulajdon dominanciája és az ebbõl eredõ kis ingatlanforgalom miatt. |
| teljes tulajdonilap másolat | A tulajdoni lap másolat valamennyi bejegyzését - fennállót és töröltet - tartalmazza. |
| terület | A felületszerû objektumokat zárt poligonok határolják. A zárt alakzatnak a koordinátákból számított területe jellemzi az adott objektum területét. |
| topográfiai térkép | A leggyakrabban használt térképtípus. Méretaránya 1:10 000-től 1:200 000-ig terjed. A méretarány csökkenésével az általánosítás foka nõ. A földfelszín mesterséges és természetes objektumainak ábrázolása mellett magassági, domborzati adatokat, adminisztratív, gazdasági tematikákat is tartalmazhat. Ennek megfelelõen ábrázolásmódja gazdag, melyet színek és szimbólumok segítségével valósít meg. A nagyobb méretarányú topográfiai térképek (1:10 000, esetleg 1:25 000) közvetlen felméréssel készülnek, míg a kisebb méretarányúakat kartográfiai úton az eredeti felmérések egyszerûsítésével és általánosításával állítják össze. |
| törzskönyv | A földek településen belüli fekvése szerinti csoportosításban tartalmazza a földrészletek mûvelési ágak szerinti, azon belülminőségi osztályonként összesített területét és kataszteri tiszta jövedelmét tartalmazza. |
| tulajdoni lap | Az egységes ingatlan-nyilvántartás része. Tartalmazza az adott ingatlanra vonatkozó számszerû adatokat, a tulajdonosi, kezelõi, használói jogokat, az egyéb bejegyezhetõ jogokat és tényeket. Három részből áll:
I. Az ingatlan elhelyezkedését és számszerû adatait rögzíti (cím, fekvés, rendeltetés, helyrajzi szám, terület stb.)
II. Az ingatlanra vonatkozó alapvetõ jogot a tulajdonos, kezelõ, használó nevét, címét, tulajdonos esetében a tulajdoni hányadát, tulajdonszerzés módját tartalmazza.
III. Az egyéb jogokat és jogilag jelentõs tényeket tartalmazza. Ezek az ingatlanra vonatkozó terhek, korlátozások (pl. jelzálogjog, telki szolgalom, haszonélvezet stb.) vagy a jogosult jogainak korlátozása (pl. elidegenítési és terhelési tilalom, vételi jog stb.) |
| ügyfél | Az a természetes vagy jogi személy, akinek/aminek jogát vagy jogos érdekét a földhivatal eljárása érinti, és akit/amelyet az adott ügyben jogok illetnek meg, vagy kötelezettségek terhelnek. Az ügyfél részére biztosítani kell, hogy az eljárás során az iratokba betekinthessen, azokról másolatot készíthessen. |
| ügyintézés | A kérelemben meghatározott, vagy jogszabályban elõírt cél érdekében végzett valamennyi eljárási cselekmény. |
ügyirat=beadvány | Az ügyfél által a földhivatalhoz benyújtott, és a hivatal hatás- és jogkörébe tartozó tevékenységet elindító beadvány, bejelentés, kérelem, megkeresés, adatigénylés, levél. |
| ügyirat átvétel=érkeztetés | A földhivatalhoz postai úton, telefaxon vagy kézben benyújtva érkezõ iratok manuális átvétele, és errõl a kézben behozott beadványok esetén elismervény átadása, az iratokon az érkeztetés és átvétel dátumának rögzítése (bélyegzõvel), és a beadványok vonalkóddal történõ ellátása. |
| ügyirat szignálás | Az eljárás során az adott ügyben a földhivatal vezetõje (vagy más ilyen joggal felruházott személy, pl. szakterület vezetõje) az ügy elintézését meghatározott személyre (ügyintézõ) bízza. Szempontja különféle lehet, pl. leterheltség, szakértelem, stb. |
| ügykezelés | Az a munka, melynek során a földhivatalhoz érkezett iratokat nyilvántartják, rendszerezik, továbbítják, elintézik. |
| vázrajz | A felmérés eredményét tartalmazó adatok. |
| vonatkozási pont | A geodéziai alappontok egynél több pontjelbõl (pl. föld alatti, föld feletti) is állhatnak. Több pontjel esetén az egyik mindig kitüntetett, ez az alappont vonatkozási pontja. |
| záradékszám | A záradékolás iktatószáma. F2 szabályzat szerinti záradékkal azokat a geodéziai munkarészeket látják el, amelyek geodéziai és az ingatlan-nyilvántartási adatok szempontjából helyesnek bizonyulnak. A záradék érvényességének idõtartama egy év, amely meghosszabbítható. |
