|
Az ingatlan-nyilvántartás feladata az ország egyetlen közhiteles ingatlan leltárának pontos és naprakész vezetése, ami az állam által garantált tulajdonbiztonság fenntartásához elengedhetetlen feltétel. A rendszerváltozást követõen felértékelõdött az ingatlan-nyilvántartás szerepe, ami a földhivatalok feladatainak bõvülésével járt. 1990-tõl kezdõdõen ugyanis – döntõen a kárpótlás, a részarány-kiadás, az önkormányzati tulajdonú lakások eladása miatt – az ingatlan-nyilvántartás tárgyát képezõ ingatlanok és földrészletek száma nagymértékben megnövekedett, ami az addig manuálisan vezetett ingatlan-nyilvántartás mûszaki, tárgyi feltételeinek modernizációját igényelte.
Tájékoztató az ingatlan-nyilvántartási szakterület eredményeirõl,
aktuális feladatairólDr. Latkóczy Olga, az FVM FTF osztályvezetõje Az új ingatlan-nyilvántartási jogszabályok létrejötte Az ingatlan-nyilvántartás feladata az ország egyetlen közhiteles ingatlan leltárának pontos és naprakész vezetése, ami az állam által garantált tulajdonbiztonság fenntartásához elengedhetetlen feltétel. A rendszerváltozást követõen felértékelõdött az ingatlan-nyilvántartás szerepe, ami a földhivatalok feladatainak bõvülésével járt. 1990-tõl kezdõdõen ugyanis – döntõen a kárpótlás, a részarány-kiadás, az önkormányzati tulajdonú lakások eladása miatt – az ingatlan-nyilvántartás tárgyát képezõ ingatlanok és földrészletek száma nagymértékben megnövekedett, amely az addig manuálisan vezetett ingatlan-nyilvántartás mûszaki, tárgyi feltételeinek modernizációját igényelte. Ennek érdekében kezdõdött el 1993-tól a PHARE-segélyprogram keretében az ingatlan-nyilvántartás számítógépesítésére irányuló, több ütembõl álló fejlesztési folyamat. Az ingatlan-nyilvántartás elektronikus, gépi adatfeldolgozásra való átállításának elsõ változata országosan 1997-ben fejezõdött be. Ezzel összhangban került megalkotásra az 1997. évi CXLI. törvény és a végrehajtási rendelete. Az ügyirathátralék feldolgozása A földhivataloknál az elmúlt egy évtized alatt a megnövekedett ingatlanpiaci forgalom miatt jelentõsen megnõtt az ügyiratok száma. Ez a helyzet legsúlyosabban a fõvárost érintette, ahol már kritikus mennyiségû ügyirathátralék halmozódott fel. Az 1998. év végén a vidéki földhivataloknál összesen 185 ezer, a fõvárosban viszont már 670 ezer hátralékos ügy volt. A földhivatalok ügyirathátralékának említett felszaporodása nagyban veszélyeztette a jogbiztonságot, ezért az 1999. év elején a vidéki földhivatalok bevonásával megkezdõdött az ügyirathátralék felszámolása. A felszámolásban résztvevõ szervezetek együttmûködésérõl miniszteri és fõosztályi utasítás került kiadásra. A vidéki földhivatalok ezt a feladatot teljes egészében túlmunkában végezték, ezen kívül külsõ, nyugdíjas dolgozókat is bevontak, mivel alapvetõ elvárás volt, hogy a fõvárosi ügyek intézése nem mehetett a saját hatósági munkájuk rovására. A túlmunka ellentételezésére szolgáló ösztönzõket a minisztérium fedezte. A 2000. év végére a fõvárosban az ügyirathátralék 110 ezerre csökkent, úgy, hogy a legtöbb megyében nem nõtt az ügyirathátralék. A kampány eredményes volt, hiszen a korábbi hátralékból és az idõközben érkezett új beadványokból 2000 végére összesen 372 ezer olyan eset maradt, amely megoldásra vár, s ebbõl 117 ezer terheli csak a fõvárost. Rendezetlen tulajdoni állású ingatlanok A rendezetlen tulajdoni állású ingatlanok elsõsorban a Fõvárosi Kerületek Földhivatalánál jelentettek problémát. A felhalmozódott ügyirathátralék egy jelentõs részét ezek a tulajdonjogilag rendezetlen ingatlanok képezték. A szakemberek jól ismerik a kiváltó okokat, melyek között nem kis szerepe volt, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatására az 1972. évi 31. tvr. alapján nem volt mód. A földhivatal által kért iratok pótlására az idõ múlása miatt viszont már sok esetben nem volt lehetõség, így az ilyen ügyek elutasításra kellett, hogy kerüljenek. Ezen elutasító határozatok egy részét ugyan az érintettek megfellebbezték, de a fellebbezést a másodfokú földhivatalnak – az ingatlan-nyilvántartás általános szabályai miatt – szintén el kellett utasítania. Az állampolgárok ilyen ügyeiben ezért sajnos nem születhetett pozitív döntés. A 2000. január 1-jén hatályba lépett új ingatlan-nyilvántartási jogszabályok viszont már lehetõséget adtak a tulajdonjogilag vitás ingatlanok rendezésére. Ugyanis a rendezetlen tulajdoni állású ingatlanok esetében – az érdekeltek kérelmére – ezen új ingatlan-nyilvántartási törvényben és végrehajtási rendeletében szabályozott különleges eljárás alkalmazható. A tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése „egyszerûsített szabályok” szerint történhet, lehetõvé téve számos ingatlan esetében, a tisztázatlan tulajdonjogból adódó problémák megoldását. A minisztérium vezetése is fontos feladatnak tekinti a rendezetlen tulajdoni állású ingatlanokra vonatkozó eljárás mielõbbi befejezését, ezért folyamatosan figyelemmel kíséri e munka eredményességét. Ennek elõsegítése érdekében a földhivatalok részére módszertani útmutató készült. Az állampolgárok figyelmét pedig – a földhivatali ügyfélszolgálati irodában kihelyezett – tájékoztató hívja fel az új lehetõségekre. A jelzálogjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésével kapcsolatos intézkedések Az ingatlanon alapított jelzálogjog eddig is elterjedt volt a bankok hitelezési gyakorlatában, különösen igaz ez a lakáshitelezéssel foglalkozó, szinte valamennyi hitelintézet esetében, amelyek megfelelõ biztosítéknak tartják az ingatlanra alapított jelzálogjogot, illetve annak ingatlan-nyilvántartásba történõ bejegyzését. Az otthonteremtés koncepciójának megvalósításához szükséges további lépésekrõl szóló 1041/2000. (V. 31.) számú Kormányhatározat ugyanakkor kiemelt jelentõséget szán a lakáscélú támogatások esetében is a jelzálog-hitelezésnek. Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége, a változások átvezetésének gyorsasága, illetve lassúsága, valamint a földhivatalok által nyújtott adatszolgáltatás színvonala közvetlen hatással van a hitelintézetek ez irányú tevékenységére. A koncepció megvalósulásának fontosságára tekintettel a Miniszter úr tájékoztató jelentésben számolt be a Kormánynak a jelzálogjog bejegyzés iránti kérelmek teljesítésének helyzetérõl és az ehhez szükséges, soron kívüli intézkedések megtételének eredményeirõl. Természetesen a földhivatalok munkájuk során ezeket az ügyeket továbbra is folyamatosan figyelemmel kísérik, illetve soron kívül bírálják el. Kárpótlási munkák A kárpótlási árverések során elkelt ingatlanok helyszíni kitûzési és birtokbaadása, valamint az új tulajdonosok ingatlan-nyilvántartási bejegyzése többségében (716 ezer ingatlan vonatkozásában) megtörtént. A még befejezetlen ügyek abból adódnak, hogy egyes esetekben a földalap elkülönítésével kapcsolatos bírósági eljárások még nem vagy csak a közelmúltban fejezõdtek be. Állami tulajdonú ingatlanok rendezése Az Állami Számvevõszék (ÁSZ) az elmúlt év elsõ felében vizsgálta a Magyar Állam tulajdonában lévõ ingatlanok nyilvántartását és jogi rendezettségét. Megállapították, hogy sok esetben az ingatlannak nincs kezelõje, vagy kezelõként megszûnt szervezet szerepel az ingatlan-nyilvántartásban. Mindez az állami tulajdonban álló ingatlanok elbirtoklása révén jelentõs vagyonvesztést eredményezhet. Ezen kívül problémaként jelentkezik, hogy az ingatlan-nyilvántartásban számos olyan ingatlan van állami tulajdonként nyilvántartva, amely a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (Ötv.) 107. § (2) bekezdés alapján, önkormányzati tulajdonba került, de kérelem hiányában a tulajdonjogi változás nem került átvezetésre. Az ÁSZ vizsgálatának megállapításaira tekintettel az állami ingatlanok teljes körû, haladéktalan felülvizsgálatára került sor a földhivataloknál. Igaz ugyan, hogy az ország egészére vonatkozóan a tulajdonjog közhiteles nyilvántartása a földhivatalok által vezetett ingatlan-nyilvántartás, azonban ezen állami ingatlanok rendezése érdekében szükséges intézkedések megtételére csak a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek (KVI, ÁPV Rt.) a jogosultak. Erre tekintettel a munkavégzés, az említett szervezetekkel való egyeztetés, és a KVI vagyonkezelõi jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése gyorsított ütemben történik. Az egyes ingatlan-nyilvántartási adatok igazgatási szolgáltatási díja és az adatátviteli vonalon történõ adatszolgáltatás kérdései A tervezett miniszteri szintû szabályozás, többek között az egyes, a számítógépes adatbázisból történõ lekérdezés útján szolgáltatható ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatására, az adatszolgáltatás igazgatási szolgáltatási díjára és kezelésére, az ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz adatátviteli vonalon való csatlakozásra és a számítógépes hálózaton történõ adatszolgáltatásra, valamint ennek díjára és a díjak kezelésére terjed ki. A földhivatali számítógépes adatbázisok létrehozásával lehetõvé vált a földhivatalok országos számítógépes hálózatának kiépítése (TAKARNET), és a földhivatali adatok elektronikus úton történõ szolgáltatása. A TAKARNET hálózaton keresztül az ország bármely részérõl, bármely ingatlan adatai elérhetõk a földhivatalok, de más regisztrált felhasználók (pl. önkormányzatok, ügyvédek, közjegyzõk, bankok stb.) számára is. A hálózat kiépítése befejezõdött, de külsõ felhasználók felé az üzemszerû adatforgalmazás még nem indult el, mivel most folyik a hálózat országos próbaüzeme és a hálózat használatát, szolgáltatási díjait szabályozó rendelet sem lépett még hatályba. A hálózathoz való csatlakozásra a próbaüzem lezárása és az említett rendelet hatályba lépése után, várhatóan ez év elsõ felében nyílik lehetõség. |
