Az állami földmérési és térképészeti alapadatok biztosítják az ország területén minden, helymeghatározó adatokat igénylõ, azon alapuló hatósági és szakmai tevékenység mûszaki alapját és összhangját. Az állami alapadatok elõállítására és folyamatos karbantartására az ingatlanügyi hatóság jelentõs forrásokat fordít. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben ezért kiemelt ágazati érdek fûzõdik ahhoz, hogy az állami alapadatok felhasználásáért járó, jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjakat a felhasználók megfizessék, és azokat az ingatlanügyi hatóság az állami alapadatok elõállítására és folyamatos karbantartására tudja fordítani. Ennek érdekében, a mindenkitõl elvárható önkéntes jogkövetõ magatartás vélelme mellett, az arra illetékes hatóságoknak folyamatosan ellenõrizniük kell az állami alapadatok jogszerû felhasználását, és a nem jogkövetõ magatartást tanúsító felhasználókkal szemben hatósági eszközökkel kell fellépniük a díjfizetés kikényszerítése érdekében.

Az állami alapadatok jogszerû felhasználása

Dr. Forgács Zoltán
FÖMI ny. osztályvezetõje

Bevezetés

A földmérési és térképészeti szakigazgatás szervezetei nagy mennyiségû állami alapadatot tartalmazó, nagy értékû információs vagyont kezelnek. A szakigazgatási szervezet feladatát képezi az állami alapadatok elõállítása (elõállíttatása) kezelése, az idõközi változások vezetése és igény esetén a felhasználók részére történõ szolgáltatása.

A földmérési és térképészeti tevékenységrõl szóló 1996. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 7. § (1) bekezdése alapján az állami alapadatokat kezelõ szervek a felhasználók részére e törvény végrehajtási jogszabályában meghatározott díj ellenében szolgáltatnak adatot. Az adatszolgáltatásért fizetett díj az adat egyszeri és egy eljárásban való felhasználásának jogát foglalja magában. A díjfizetési kötelezettség feltételeit és a fizetendõ díjak mértékét a földmérési és térképészeti adatok kezelésérõl, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 63/1999. (VII. 21.) FVM-HM-PM együttes rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) szabályozza.

Állami alapadatot hitelesített vagy hitelesítés nélküli formában lehet szolgáltatni. A díjrendelet 15. § (1) bekezdése alapján a nagyméretarányú térképi állami alapadatok felhasználásával elõállított és mûködtetett nyilvántartási és térinformatikai rendszerek (önkormányzati, központi közmû, szakági közmû és bármely egyéb térképi alapú nyilvántartás) tulajdonosai a nyilvántartási és térinformatikai rendszerek állami alapadat tartalmáért – minden év június 30-áig – a díjrendelet 1. számú melléklet 6. számú táblázatában meghatározott díjat fizetik az illetékes megyei földhivatalnak, illetve a FÖMI-nek.

Az Fttv. végrehajtására kiadott 16/1997. (III. 5.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 9. § (1) bekezdése alapján a földmérési és térképészeti tevékenység összhangját és a szakmai követelmények érvényesülését a szakigazgatási szervezetek a földmérési szakfelügyelet útján biztosítják.

Az Fttv. 26. § (1) bekezdése, valamint a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetrõl, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (1) és (2), illetve a 2. § (1) bekezdése értelmében a földmérési és térképészeti szakigazgatás szervezetei elsõ fokon a körzeti földhivatalok, másodfokon a megyei földhivatalok, valamint országos illetékességgel, a központi földmérési szervezet. A Vhr. 6. § kimondja, hogy a központi földmérési szervezet a Földmérési és Távérzékelési Intézet.

A Vhr. 9. § (2) bekezdésének e) pontja értelmében a szakfelügyeleti ellenõrzés körébe tartozik – többek között – a földmérési adatok és az állami földmérési alaptérképek, valamint az ingatlan-nyilvántartási térképek, továbbá a földhivatali adatbázisból szolgáltatott adatok jogszerû felhasználására vonatkozó elõírások betartásának ellenõrzése. Az adatok felhasználása akkor jogszerû, ha a felhasználó a díjrendeletben meghatározott díjat megfizette, az adatok egyszeri, egy eljárásban történõ felhasználás az igénylésben megjelölt célra, illetve a nagyméretarányú térképi állami alapadatok felhasználásával elõállított és mûködtetett nyilvántartási és térinformatikai rendszerek (önkormányzati, központi közmû, szakági közmû és bármely egyéb térképi alapú nyilvántartás) mûködtetése a felhasználási szerzõdésben megjelölt célra történik. A földmérési és térképészeti ágazatnak fontos érdeke fûzõdik az állami alapadatok jogszerû felhasználásának hatósági ellenõrzés alatt tartásához.

Elõzmények

A területileg illetékes megyei földhivatal 2009. évben szakfelügyeleti ellenõrzést tartott egy országos szervezet megyei bányamérési és birtokjogi csoportjánál. A szakfelügyeleti ellenõrzés feltárta, hogy a vizsgált szervezet saját üzemi nyilvántartási célokra, a megye közigazgatási határán belül, 70 településen, összesen 26724 hektár területre kiterjedõen, folyamatosan használ állami földmérési alapadatok felhasználásával elõállított térképi munkarészeket.

A vizsgált szervezet az állami alapadatok folyamatos használatának tényét, és a megállapított mennyiségét nem vitatta. A szakfelügyeleti hatáskörében eljáró megyei földhivatal a felhasználót határozattal kötelezte a díjrendelet 15. § (1) bekezdése alapján az adat-felhasználási szerzõdés megkötésére, és az állami alapadatok folyamatos használatáért az elõírt igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére, továbbá visszamenõlegesen a 2005., 2006., 2007., 2008 és 2009. évekre vonatkozóan, a díjrendelet alapján meghatározott, összesen 2.6 millió forint összegû igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.

A határozat ellen a kötelezett fellebbezett. A fellebbezést másodfokon a Vhr. 10. § (3) bekezdése, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 104. § (1) bekezdése alapján a FÖMI bírálta el. A fellebbezõ az igazgatási szolgáltatási díj visszamenõleges megfizetésére történõ kötelezés jogosságát vitatta. Fellebbezési kérelme az elsõ fokú határozat megsemmisítésére és az eljárás megszüntetésére irányult.

A másodfokú döntés

A másodfokú eljárásban a FÖMI, a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy a fellebbezõ, a földhivatal igazgatási szolgáltatási díj megfizetése iránti igényének jogalapját nem vitatja, az állami alapadatok folyamatos használatának tényét elismeri, mennyiségét önbevallással saját maga állapította meg, a szakfelügyeleti ellenõrzést követõ 2010. évre vonatkozóan a megállapított igazgatási szolgáltatási díjat önként megfizette. Vitatja ugyanakkor az igazgatási szolgáltatási díj visszamenõleges megállapításának jogszerûségét, továbbá arra hivatkozik, hogy az eljárás tárgyát képezõ bányatérképek folyamatos vezetése nem minõsíthetõ térinformatikai célú felhasználásnak. Sérelmezte továbbá, hogy az eljárás tárgyát képezõ bányatérképek az 1970-es és az 1980-as években megvásárolt papír alapú, analóg földmérési alaptérképek felhasználásával készültek, és – álláspontja szerint – nincs rendelkezés arra vonatkozóan, hogy az Fttv-t a korábban megvásárolt adatokra is alkalmazni kell. A fellebbezés rögzíti, hogy „Tekintve a fennálló bizonytalan jogszabályi helyzetet, 2010. 06. 04-én kelt megkeresésünkben kifejezetten kértük a Földhivataltól a megadott területi adatok alapján a 2010. évi adathasználati díj megállapítását, hogy a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelõen határidõre teljesíteni tudjuk azt. Bejelentésünk és a kérelmünk alapján a Földhivatal határozatot hozott a 2010. évi díj megfizetésének kötelezettségérõl, amelyet már teljesítettünk.”

A másodfokú határozatában a FÖMI megállapította, hogy a díjrendeletnek a vizsgált idõszakban és jelenleg is hatályos 15. § (1) bekezdése szerint „A nagyméretarányú térképi állami alapadatok felhasználásával elõállított és mûködtetett nyilvántartási és térinformatikai rendszerek (önkormányzati, központi közmû, szakági közmû és bármely egyéb térképi alapú nyilvántartás) tulajdonosai a nyilvántartási és térinformatikai rendszerek állami alapadat tartalmáért  – minden év június 30-áig – az 1. számú melléklet 6. számú táblázatában meghatározott díjat fizetik az illetékes megyei földhivatalnak, illetve a FÖMI-nek.”. Figyelemmel a kötelezett 2010. évre vonatkozóan tett elismerõ nyilatkozatára, és a megállapított adathasználati díj megfizetésére, a FÖMI megállapította, hogy az eljárás tárgyát képezõ, nagyméretarányú térképi állami alapadatok felhasználásával elõállított, térképi alapú nyilvántartás célját szolgáló bányatérképek a díjrendelet 15. § (1) bekezdésének hatálya alá tartoznak. A hatályos jogszabályok értelmében a vizsgált szervezet az 1970-es illetve 1980-as években a papír alapú térképek „megvásárlásával” nem szerezte meg az azokban foglalt állami alapadat-tartalom tulajdonjogát. A folyamatos használatra tekintettel a térképek állami alapadat tartalmáért minden évben adathasználati díjat kell (kellett volna) fizetni. Mivel a fellebbezõ nyilatkozata szerint az adathasználat folyamatos, ezért a fellebbezéssel támadott határozattal a 2005-2009. évekre vonatkozóan megállapított adathasználati díj jogalapja a FÖMI jogi álláspontja szerint nem vitatható.

A Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) értelmében a követelések öt év alatt évülnek el, ha jogszabály másként nem rendelkezik. Az elévülés akkor kezdõdik, amikor a követelés esedékessé vált. A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás megszakítja az elévülést [Ptk. 324. § (1), 326. § (1) 327. § (1) bekezdése]. A rendelkezésre álló iratok alapján megállapíthatóan a földhivatal a kötelezett részére – a Ptk. felhívott rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából írásbeli felszólításnak minõsülõ – megállapodást és számlát küldött ki. Ennek alapján a FÖMI megállapította, hogy az állami földmérés adathasználati díj iránti követelése a vizsgált szervezettel szemben az érvényesíteni kívánt 2005-2009. közötti idõszakra vonatkozóan nem évült el, a fizetési kötelezettséget visszamenõlegesen megállapító földhivatali határozat jogszerû volt. E körben kiemelendõ, hogy a felhasználó jelenleg is használja azokat az állami alapadatok alapján létrehozott bányatérképeket, melyekkel kapcsolatos adathasználati díj fizetésére a fellebbezéssel támadott határozat kötelezte, ezért az állami alapadatok nem jogszerû használatának megszüntetésére irányuló felhívás sem változtatott volna azon a tényen, hogy a kötelezett a vizsgált idõszakban az eljárás tárgyát képezõ állami alapadatokat a jogszabályban elõírt éves díj megfizetése nélkül folyamatosan használta.

Bírósági felülvizsgálat

A kötelezett az elsõ fokú határozatot hozó közigazgatási szerv székhelye szerint illetékes megyei bíróságnál keresetet terjesztett elõ a jogerõs másodfokú határozat bírósági felülvizsgálata iránt. Keresetében a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését, valamint a FÖMI új határozat meghozatalára való kötelezését kérte a bíróságtól az alábbi indokok alapján:

1.  Álláspontja szerint az elsõ fokú hatóság tévesen jelölte meg hatásköre gyakorlásának jogalapját, mert a Vhr. 4. § (1) bekezdés a) pontja alapján a földhivatal által lefolytatott eljárás nem tekinthetõ szakfelügyeleti eljárásnak. A hatáskör jogalapjának helytelen megjelölése eredményezte azt, hogy a döntés elleni jogorvoslat elbírálásának címzettjéül a Vhr. 10. § (3) bekezdés alapján a FÖMI-t jelölte meg.
2.  A díjrendelet 3. §-a adatszolgáltatási, adat-felhasználási díjról rendelkezik, amely szorosan a Ket. 153. § (2) bekezdése szerinti eljárási költségnek minõsül. Mindebbõl következõen az eljárási költség megállapításáról végzést kellett volna hoznia, amely ellen önálló fellebbezésnek van helye. A fellebbezés elbírálására adott esetben a vidékfejlesztési miniszter lett volna jogosult. A FÖMI – mivel nem vizsgálta az elsõ fokú hatóság jogkörét és hatáskörét – hatáskörét túllépve bírálta el a fellebbezést. A díjfizetési kötelezettség megállapítása nem minõsül szakfelügyeleti ügynek, ezért adat-felhasználási díj megállapítását tartalmazó döntés elleni fellebbezés elbírálására nem a FÖMI, hanem a vidékfejlesztési miniszter lett volna jogosult.
3. A kötelezett álláspontja szerint téves a FÖMI-nek az elévüléssel kapcsolatos okfejtése, emellett az öt évre visszamenõlegesen megállapított díj tekintetében csupán az elévülést vizsgálta, a jogalap fennállását nem. A kötelezett álláspontja szerint a visszamenõleges hatályú díj megállapításának semmilyen jogi alapja nincs, ha mégis lenne, akkor sincs helye a díj visszamenõleges megállapításának, mivel az a megyei földhivatal feladata, évenként, június 30. napjáig bezárólag. A mulasztást tehát az elsõ fokú hatóság követte el és ez a kötelezett terhére nem értékelhetõ. Mindezen indokok alapján a forgalomból kivont állami alapadatokért adat-felhasználási, díjfizetési kötelezettség nem áll fenn.

A másodfokú határozat érdemére vonatkozóan a kereseti álláspont szerint a FÖMI a jogalap tekintetében sem a tényállást, sem pedig a hatályos, és a korábbi jogszabályokat nem kellõ alapossággal vizsgálta meg és értelmezte. A díjrendelet 1999. július 29-i hatályba lépésekor azt írta elõ, hogy az állami alapadat nyilvántartási és térinformatikai célú felhasználása az adatszolgáltatóval kötött szerzõdés alapján történhet, és a 20. § (1) bekezdése szerint a díjrendelet rendelkezéseit csak az 1999. július 29-ét követõen kezdeményezett ügyekben lehet alkalmazni. Ebbõl az következik, hogy az állami alapadatok felhasználásával kialakított egyéb nyilvántartások állami alapadat tartalmáért fizetendõ adathasználati díj fizetési kötelezettséget e díjrendelet vezette be, és csak a hatályba lépését követõ adatszolgáltatásokra vonatkoztathatóak. A 2004. november 23-tól hatályos rendelkezés megállapodási kötelezettséget már nem ír elõ, azonban a díj fizetését a megyei földhivatal, illetõleg a FÖMI részére fenntartotta.

A korábban hatályos díjrendelet 1997. március 29-én lépett hatályba, de kizárólag a közmû-nyilvántartási térképek utáni díjfizetési kötelezettséget írta elõ az Fttv. hatályba lépését követõen. Az állami alapadat tartalomért a keresettel támadott határozatban elõírt jellegû fizetési kötelezettséget a korábbi jogszabályok nem írtak elõ. Jóllehet az 1970-es és 1980-as években beszerzett, megvásárolt térképek tartalmaztak állami alapadatokat, azonban e térképeket minden bizonnyal kivonták a forgalomból, és adattartalmuk semmiképpen nem tekinthetõ hatályosnak, hitelesnek. A keresetlevél e körben hivatkozott az Fttv. 10. § (6) bekezdésére, valamint a (4) - (5) bekezdésben foglalt szabályokra, levonva belõlük azt a következtetést, hogy az állami alapadatok milyenségének, azaz aktualitásának, forgalomból való kivonásának, avultságának a díjfizetési kötelezettségre is hatással kell lennie. Ezen álláspontját támasztja alá véleménye szerint a díjrendelet 1. számú mellékletének 3. számú táblázata is, mely a forgalomból kivont földmérési térképekrõl, illetve munkarészekrõl csak másolati díjat állapít meg. A bányatérképek alapját képezõ állami alapadatok a hitelesség követelményét nem elégítik ki, így nem tekinthetõk hatályos alapadatoknak. Nincs olyan kifejezett jogszabályi rendelkezés, amely a forgalomból kivont állami alapadat tartalom után is felhasználási díjfizetési kötelezettséget írna elõ.

Az ügyben elsõ fokon eljáró megyei bíróság jogerõs ítéletével megállapította, hogy a szakfelügyeleti vizsgálat alá vont szervezet által benyújtott kereset nem alapos.

Ad.1. A bíróság álláspontja szerint az elsõ fokú hatóság (a megyei földhivatal) és a FÖMI hatáskörükben jártak el. A Vhr. 4. § (1) bekezdése sorolja fel a megyei földhivatal hatósági jogkörébe tartozó földmérési és térképészeti feladatokat, többek között az állami alapadatok kezelését és szolgáltatását, valamint a földmérési és térképészeti szakfelügyelet ellátását, amely utóbbi kiterjed az állami alapadatokat felhasználó jogi személyekre is. A vizsgált szervezet díjfizetési kötelezettségének szakfelügyeleti ellenõrzés keretében történõ megállapítása ezért nem volt jogszerûtlen, az ellenõrzés körében tett megállapítások következménye volt a fizetésre kötelezés. A szakfelügyeleti hatósági ügyekben másodfokon e rendelet 10. § (2) és (3) bekezdése alapján az alperes (FÖMI) jogszerûen járt el. Annyiban nem helytálló az alperes érvelése, miszerint fellebbezés hiányában hatáskörét nem kellett vizsgálnia, mert az eljárásban alkalmazandó Ket. 22. § (1) bekezdése szerint a hatóság a hatáskörét az eljárás minden szakában hivatalból – tehát függetlenül attól, hogy azt bármelyik fél kifogásolná – köteles vizsgálni.

Ad.2. A Ket 71. § (1) bekezdése szerint a hatóság az ügy érdemében határoz, az eljárás során felmerült minden egyéb kérdésben végzést hoz. Nem vitatható, hogy a díjrendelet a földmérési és térképészeti állami lapadatok szolgáltatásának ellenértékét igazgatási szolgáltatási díjként nevesíti és a Ket. 153. § (2) bekezdése is az igazgatási szolgáltatási díjat eljárási költségként nevesíti. Mindebbõl azonban a felperes tévesen vonta le azt a következtetést, hogy az eljárási költségrõl kizárólag és csakis végzésben lehet dönteni. A jelen eljárás tárgya – azaz az eljárás érdeme – a szolgáltatási díj megállapítása és a díj megfizetésére való kötelezés volt, ebbõl következõen az elsõ fokú hatóság és így az alperes is az eljárás érdemében döntve jogszerûen határozatot hozott.

Ad.3.  A bíróság nem tartja jogszerûtlennek a szakfelügyeleti ellenõrzés 5 éves idõtartamát és az ezen idõszakra megállapított díjfizetési kötelezettséget sem. Az állami alapadatokból való szolgáltatásért az adatokat igénybe vevõ a díjrendelet hatálybalépését megelõzõen is szolgáltatási díjat volt köteles fizetni. Az illetékes földhivatal az adatszolgáltatást kérelem alapján teljesítette, a díjat pedig bevallás alapján állapította meg.

A bíróság álláspontja szerint nem az alperest, hanem a felperest terheli mulasztás, ugyanis a jogszerûtlen adathasználatot a szakfelügyeleti ellenõrzés tárta fel, jóllehet a felperesnek önbevallás alapján a díjfizetési kötelezettsége folyamatosan fennállt. A hatósági szakfelügyeleti ellenõrzés 5 évre visszamenõleges idõtartama nem sérti a Ket. elõírásait, mert a követelés végrehajtása nem csak a Ptk., hanem a Ket. szabályai szerint sem tekinthetõek elévültnek. A bíróság álláspontja szerint a díjfizetési kötelezettség alól nem ad mentességet az sem, hogy adatott esetben a korábbi térképeket kivonták-e a forgalomból vagy adattartalmuk megváltozott, mert a szolgáltatási díjfizetési kötelezettség az állami alapadatok felhasználásáért állt fenn. A kivont térkép helyett az ingatlanügyi hatóság új, másik térképet készít, tehát nem az állami alapadatot vonja ki a forgalomból, annak állami alapadat jellege továbbra is megmarad és a nem ingatlan-nyilvántartási célú felhasználásra továbbra is alkalmas marad. A 23/1997. (III. 21.) FM-HM-PM együttes rendelet és ezt megelõzõen részben 2009. évi május hó 28. napjáig hatályban volt 12/1995. (V. 14.) FM rendelet alapján nem csak a közmû-nyilvántartási térképek állami alapadat tartalmáért kellett szolgáltatási díjat fizetni (1. számú melléklet 6. pont), hanem minden földmérési és térképészeti állami alapadatról történt adatszolgáltatásért. Ezek formáit, illetve összegét részletesen e rendelet mellékletei tartalmazzák.

A bíróság álláspontja szerint jóllehet a díjrendeletet megelõzõ rendeletek a térinformatikai rendszerek kifejezést nem használták (ezt az Fttv. vezette be), önkormányzati központi közmû és szakági közmû, illetve bármely egyéb térképi alapú nyilvántartásnak jelöli meg azzal, hogy a térképi alapú nyilvántartásból való szolgáltatásáért szolgáltatási díjfizetési kötelezettség áll fenn. A díjfizetési kötelezettség igénylés, majd az igényelt és felhasznált alapadatok bevallása alapján állt fenn.

A keresetben felhozott érdemi érvekkel kapcsolatban a bíróság rögzíti, hogy azt a tényt, hogy az ellenõrzött idõszakban állami alapadatokat használt a felperes nem vitatta, az ellenõrzés után az adathasználattal érintett területek mértékét bevallotta és szolgáltatta. A felek által nem vitatott, miszerint az állami alapadatokat tartalmazó nagyméretarányú térképeket az 1970-es, illetve az 1980-as években szerezte be a felperes. Az Fttv. által 1997. március 1-jével hatályon kívül helyezett 12/1969. (III. 11.) Korm. rendelet 10. §-a határozta meg az állami alapadat fogalmát, mely szerint a rendelet 3. §-ában említett alappont-hálózatokat, annak adatait, a rendelet 4. §-ában felsorolt térképeket (földmérési alaptérképek és átnézeti térképei, földrajzi alaptérképek és munkatérképek) állami alapadatoknak kell tekinteni. Az állami alapadatok szolgáltatásáért e rendelet 11. § (4) bekezdése szerinti szolgáltatási díjat volt köteles fizetni az azt igénybe vevõ a 3/1991. (I. 16.) FM rendeletben, majd a 12/1995. (V. 4.) FM rendeletben meghatározottak szerint. Nem helytálló ezért a felperes érvelése, miszerint a díjrendelet hatályba lépese elõtt szolgáltatási díj fizetési kötelezettség nem terhelte. A vizsgált idõszakban az adathasználatot elismerte, a mértékét önbevallással megadta, ebbõl következõen a díjfizetési kötelezettsége fennáll a nagyméretarányú térképi állami alapadatok felhasználása miatt.

A díjrendelet szabályait a hatályba léptetésérõl rendelkezõ 20. § (1) bekezdése szerint 1999. július 29-ét követõen kezdeményezett ügyekben kell alkalmazni, azonban nem vitatott a felperes által sem, hogy az ellenõrzött idõszakban állami alapadatokat használt fel. Ahogy arra a bíróság fentebb már utalt, a díjrendeletet megelõzõen hatályban volt, a szolgáltatási díjfizetési kötelezettségrõl rendelkezõ rendeletek hatálya is kiterjedt az állami földmérési alaptérképekre, és minden olyan szolgáltatásért, amely az állami földmérési alaptérképbõl, ingatlan-nyilvántartási térképbõl, azaz térképi alapú nyilvántartásból történt, szolgáltatási díjat kellett és kell fizetni. A felperes által használt térképek állami alapadatokat tartalmaznak, a bányatérképek alapja az állami földmérési alaptérkép. Adat-felhasználási díj csak azon térképek után nem vethetõ ki, amelyek kizárólag a felperes saját adatait tartalmazzák. Megjegyzendõ, hogy a földhivataltól beszerzett állami alapadatok felhasználása a felperes részérõl jelenleg is folyamatos.

Összefoglalás

Az állami földmérési és térképészeti alapadatok biztosítják az ország területén minden, helymeghatározó adatokat igénylõ, azon alapuló hatósági és szakmai tevékenység mûszaki alapját és összhangját. Az állami alapadatok elõállítására és folyamatos karbantartására az ingatlanügyi hatóság jelentõs forrásokat fordít. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben ezért kiemelt ágazati érdek fûzõdik ahhoz, hogy az állami alapadatok felhasználásáért járó, jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjakat a felhasználók megfizessék, és azokat az ingatlanügyi hatóság az állami alapadatok elõállítására és folyamatos karbantartására tudja fordítani. Ennek érdekében, a mindenkitõl elvárható önkéntes jogkövetõ magatartás vélelme mellett, az arra illetékes hatóságoknak folyamatosan ellenõrizniük kell az állami alapadatok jogszerû felhasználását, és a nem jogkövetõ magatartást tanúsító felhasználókkal szemben hatósági eszközökkel kell fellépniük a díjfizetés kikényszerítése érdekében.

A cikkben ismertetett konkrét esetben született jogerõs bírósági ítélet precedens értékû, mert a jog eszközeit is alkalmazva elvi éllel állapítja meg, hogy az állami alapadatok felhasználásával kapcsolatos díjfizetési kötelezettség az alapadat tartalom megjelenési formájától, aktualitásától és hatályosságától függetlenül minden felhasználót terhel; a díj megfizetése pedig a felhasználási jogot biztosítja. Az adat-felhasználási díj egyszeri megfizetésével a felhasználó ugyanis nem szerzi meg az állami alapadatok korlátlan felhasználását biztosító tulajdonjogot. A szakfelügyeleti ellenõrzés során az illetékes hatóságok hatáskörükben járnak el, amikor az esetleges jogosulatlan, jogszerûtlen állami alapadat használatot feltárják, és az ezzel kapcsolatos díjfizetési kötelezettséget megállapítják. A díjfizetési kötelezettség a polgári jog szabályai szerint évül el, ezért az azt megállapító hatósági igény az elévülés idõpontjáig visszamenõlegesen is – jogszerûen – érvényesíthetõ.