Az Országgyûlés 2012. május 7-én elsöprõ többséggel fogadta el az új földmérési és térképészeti tevékenységrõl szóló törvényt. A korábbi jogszabály informatikai, és fõképp térinformatikai szempontból elavult volt, így nem felelt meg a téradat infrastruktúrák mûszaki és jogi követelményeinek. Az új törvényben, a földmérési és térképészeti tevékenységrõl szóló  2012. évi XLVI. törvényben az eddigi papíralapú térképek alkalmazására épülõ szabályozást a digitális térképi adatbázisok alkalmazása váltja fel, és a nemzeti téradat infrastruktúra kötelezõ alapjaként az állami térképi adatbázisokat jelöli ki. A szabályozás összhangban van az Európai Uniós ajánlásokkal és elõírásokkal is.

A törvényben új elem a háromdimenziós ingatlan-nyilvántartás megjelenése, amellyel lehetõvé válik olyan földalatti, földfeletti objektumok, valamint azokhoz kapcsolódó jogok ábrázolása, nyilvántartása, térbeli elhelyezkedésének és egymáshoz való viszonyának elemzése, melyeket korábban nem, vagy csak részben lehetett megtenni. Komoly elõnnyel jár a jövõben, hogy az új szabályozással a szolgalmi jogok és vezetékjogok eddig csupán tényszerû bejegyzése mellett a jogosultság mértéke a természetben elhelyezkedéssel együtt a digitális térképi adatbázisban is megjeleníthetõ lesz. A jogviták számának csökkenését eredményezheti, hogy egyértelmû lesz: melyik fél milyen mértékben és milyen területen gyakorolhatja jogait.

A törvény lényeges eleme, hogy az állami alapfeladatokat, az állami alapadatok elõállításának és szolgáltatásának alapvetõ szabályait, állami adatbázisok körét, valamint a földmérési és térképészeti tevékenység végzésének lényeges elõírásait a földügyi szakigazgatáson belül a világszerte egyre növekvõ számban megjelenõ egységes ingatlan-nyilvántartással szabályozza. Az 1972 óta mûködõ magyar egységes ingatlan-nyilvántartási rendszer megoldásai a világon széles körben elismertek és a rendszer a világ vezetõ ingatlan-nyilvántartási rendszerei közé tartozik.

Az adatbázisok megjelenésével immár állami adatvagyonról van szó, melynek megõrzése és ésszerû felhasználása nemzeti érdek. Ezt az adatvagyont azonban nem csak õrizni kell, hanem kezelni és karbantartani is. A nemzetközi törekvésekkel összhangban erre az egységes ingatlan-nyilvántartásért felelõs földügyi szakigazgatás szervei a legalkalmasabbak. Az informatika fejlõdésének következtében a digitális adatok egy állam, egy nemzetgazdaság életében olyan fontosak, akár egy ország vasút-, vagy telekommunikációs hálózata. A térbeli helyzethez köthetõ téradatok pedig azokon belül is kiemelt jelentõségûek. A téradat infrastruktúrák biztosítják az alapot az ország geometriai rendjének megteremtéséhez, a korszerû téradat infrastruktúrákat felhasználó eszközök üzemeltetéséhez, legyen szó helykeresésrõl, autó navigációról, vagy akár a precíziós mezõgazdaságról.

A törvényt széleskörû társadalmi egyeztetés és vita elõzte meg. A szakmai elõkészítést a VM Földügyi és Térinformatikai Fõosztálya a Földmérési és Távérzékelési Intézettel, a tizenkilenc Megyei és a Fõvárosi Kormányhivatal Földhivatalaival, a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálat, a Honvédelmi Minisztérium Térképészeti Nonprofit Kft.-vel valamint szakmai felsõoktatási intézményekkel és civil szervezetekkel együtt végezte el. A széleskörû egyeztetésnek is köszönhetõ, hogy a törvénytervezetet a parlamenti pártok mindegyike alaposan elõkészítettnek és politikamentesnek minõsítette. A törvény rendelkezéseinek nagy része technikai okokból õsszel illetve 2013-ban lépnek életbe.