Az aranykorona értékek szinte községenként mások és mások. Vannak úgynevezett községi mintaterek, amelyekkel össze lehet hasonlítani egy adott terület földértékét. Ezt a földhivatalok mezõgazdászai végzik. Ez alapján kapja meg a besorolását.
A becslõjárások egyes mûvelési ágainak minõségi osztályaihoz külön-külön eltérõ Ak/ha értékek tartoznak, illetve régen az Ak/kh tiszta jövedelmi értékek (fokozatok) tartoztak. Ezek az Ak/ha értékek állandók. Ezekkel kell megszorozni a minõségi osztályokhoz tartozó területeket.

Az adott területre érvényes besorolások (aranykorona értékek) a földhivatalban vannak nyilvántartva, és az ingatlan tulajdoni lapján is feltüntetésre kerülnek. Az értékek hektárra (10 000 m2) vannak megadva, ezek tört értékek, mert a kerek, eredeti aranykorona értékek 1 holdra voltak számítva, azaz 400*400 öl= 1600 négyszögöl (5755 m2) területre. Ott ezek egész számok, 14 Ak/hold = 24,28 Ak/ha, de ez területenként más és más lehet, nincs országos érték.

Mivel az aranykorona értéket tartalmazza a tulajdoni lap, tehát azon látható, hogy az adott földrészlet  milyen alrészletekbõl áll, azon belül pedig milyen minõségi osztályok vannak, és azoknak mennyi az aranykorona értéke. Ha pl. egy földrészlet minõségi osztálya Sz 5 (szántó mûvelési ág, 5-ös minõségi osztály és aranykorona értéke 9,40 Ak/ha), aminek a területe 27,4873 ha, akkor 27,4873 * 9,40 = 258,38062, vagyis a földrészlet tulajdoni lapján szereplõ Ak érték: 258,38.
A tulajdoni lapon az aranykorona érték két tizedesjegy pontossággal kerül feltüntetésre, vagyis a kerekítés szabályainak alkalmazásával.