|
A földvédelmi bírság A földvédelmi bírság megállapításának esetei
A földvédelmi bírság megfizetésére kötelezett személy
A földvédelmi bírság mértéke
Döntés a földvédelmi bírságról
A földvédelmi bírság esetében alkalmazható fizetési kedvezmények A földvédelmi bírság megállapításának esetei
Az ingatlanügyi hatóság a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX törvényben (a továbbiakban: Tfvt.) foglalt, alábbiakban részletezett kötelezettségek elmulasztása esetén földvédelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) szab ki.
1. Bírságot köteles fizetni az, aki elmulasztja:
1.1. a termőföld hasznosításával kapcsolatos általános vagy ideiglenes hasznosítási,
1.2. a mellékhasznosítási,
1.3. az újrahasznosítási
kötelezettségét,
vagy elmulasztja
1.4. a művelési ág megváltozásának bejelentését.
2. Bírságot köteles fizetni az, aki elmulasztja
2.1. a más célú hasznosítás megkezdésének,
2.2. a tervezett újrahasznosításnak,
2.3. az újrahasznosítás elvégzésének,
2.4. az eredeti állapot helyreállítása elvégzésének
bejelentését.
3. Bírságot szab ki az ingatlanügyi hatóság akkor is, ha:
3.1. az újrahasznosítás az ingatlanügyi hatóság jóváhagyása nélkül valósult meg;
3.2. az ingatlanügyi hatóság felhívására nem kerülnek benyújtásra a Tfvt. 6/A. § (1) bekezdésében meghatározott dokumentumok;
3.3. az ügyfél az időleges más célú hasznosítást követően a termőföldet az ingatlan-nyilvántartás szerinti minőségi osztálynál alacsonyabb minőségi osztályú termőföldként, illetve a határozatban megállapított határidő eltelte után teszi termelésre alkalmassá.
4. Bírságot köteles fizetni továbbá az is, aki:
4.1. a termőföldet engedély nélkül hasznosítja más célra;
4.2. a Tfvt. 8/B. § (2) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét elmulasztja.
Vissza A földvédelmi bírság megfizetésére kötelezett személy Az 1. pontban felsorolt esetekben a bírságot a földhasználóval szemben kell kiszabni. Ha a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett földhasználó, a bírságot a tulajdonossal, állami tulajdonban álló termőföld esetében az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelővel, ennek hiányában a tulajdonosi joggyakorló szervezettel (a továbbiakban együtt: tulajdonos) szemben kell kiszabni. Ha az érintett földrészletnek a földhasználati nyilvántartás szerint több földhasználója van, illetve az érintett földrészlet közös tulajdonban áll, a bírság megfizetésének a kötelezettsége a földhasználókat, illetve tulajdonosokat egyetemlegesen terheli. A 2., a 3. és a 4.1. pontban részletezett esetekben a bírságot az igénybevevővel szemben kell kiszabni. Ha az igénybevevő személyének megállapítására irányuló eljárás eredménytelen, vagy az igénybevevő jogutód nélkül megszűnt, igénybevevőnek a tulajdonost, haszonélvezet fennállása esetén a haszonélvezőt kell tekintetni. Ha az érintett földrészlet közös tulajdonban áll vagy az ingatlan-nyilvántartás szerint több haszonélvezője van, a bírság megfizetésének kötelezettsége a tulajdonosokat vagy a haszonélvezőket egyetemlegesen terheli. Vissza
A földvédelmi bírság mértéke Általános szabály, hogy a bírság összege 20.000.- Ft-nál nem lehet kevesebb, vagyis ha az alantiak szerint kiszámított bírság összege nem érné el a 20.000.- Ft-ot, az ingatlanügyi hatóság a bírság összegét 20.000.- Ft-ban fogja megállapítani. Az 1.1.-1.3. és a 4.2. pontban meghatározott bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a bírság összege a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti aranykorona értékének (a továbbiakban: Ak érték) kétezerszerese.
Ha az érintett területnek (pl. a művelés alól kivett terület) nem szerepel Ak értéke az ingatlan-nyilvántartásban, úgy a bírság összegét a településen levő szántók átlagos Ak értéke alapján kell megállapítani.
A termőföldnek az ingatlanügyi hatóság által engedélyezett időleges más célú hasznosítását követően az engedély jogosultja köteles – az engedélyben megállapított határidő lejártáig – a termőföldet eredeti állapotába helyreállítani. A 3.3. pontban foglalt azon esetben, amikor az engedély jogosultja az ingatlan-nyilvántartás szerinti minőségi osztálynál alacsonyabb minőségi osztályú termőföldként teszi termelésre alkalmassá a termőföldet, az alábbi összegű bírságot köteles fizetni: ha a termelésbe visszabocsátott termőföld minőségi osztálya az ingatlan-nyilvántartás szerintinél egy osztállyal gyengébb, akkor a bírság összege a két minőségi osztály szerint számított földvédelmi járulék különbözetének háromszorosa. ha a termelésbe visszabocsátott termőföld minőségi osztálya az ingatlan-nyilvántartás szerintinél legalább két osztállyal gyengébb, akkor a bírság összege az ingatlan-nyilvántartásban szereplő minőségi osztály alapján számított földvédelmi járulék háromszorosa.
A 3.3. pontban foglalt azon esetben, amikor az engedély jogosultja az időleges más célú hasznosítást követően a termőföldet a határozatban megállapított határidő eltelte után teszi termelésre alkalmassá, akkor a bírság összege, az engedélyező határozatban előírt határidő lejárta és a tényleges helyreállítás időpontja közötti időre a más célú időleges hasznosításért fizetendő földvédelmi járulék háromszorosa. A 4.1. pontban foglalt esetben, vagyis a termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása esetén ha az engedély nélkül, vagy annak előírásaitól eltérően más célra hasznosított termőföldet eredeti állapotába helyreállítják, a bírság összege a más célú időleges hasznosításért fizetendő földvédelmi járulék háromszorosa. ha az engedély nélkül vagy annak előírásaitól eltérően más célra hasznosított termőföld más célú hasznosítása folytatásához az ingatlanügyi hatóság utólagosan hozzájárult, a bírság összege a végleges más célú használatért fizetendő földvédelmi járulék háromszorosa.
A fentebb fel nem sorolt minden egyéb esetben (pl. a tervezett újrahasznosítás, az újrahasznosítás elvégzése, az eredeti állapot helyreállítása elvégzése, a más célú hasznosítás megkezdése, továbbá a más célú hasznosítás megszüntetése bejelentésének elmulasztása, az újrahasznosításnak az ingatlanügyi hatóság jóváhagyása nélküli megvalósítása) a bírság összege 20.000.- Ft. Ezen szabály alól a művelési ág változás bejelentésének elmulasztása annyiban jelent kivételt, hogy ebben az esetben a bírság összegét földrészletenként kell megállapítani. Vissza Döntés a földvédelmi bírságról A bírság kiszabásáról az ingatlanügyi hatóság határozatban dönt. A bírságot az azt kiszabó határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül kell a termőföld fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal e célra létrehozott központosított beszedési számlájára megfizetni. A bírság a központi költségvetést illeti meg. A bírság – a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ága eredeti állapotának helyreállítási kötelezettsége alóli felmentés és az engedély nélkül más célra hasznosított termőföld továbbhasznosításához történő hozzájárulás esetét kivéve – ismételten is kiszabható. Vissza
A földvédelmi bírság esetében alkalmazható fizetési kedvezmények A bírság megfizetése alóli mentesség megadására a vonatkozó jogszabályok nem adnak lehetőséget, de kérelem alapján fizetési kedvezmény – pl. részletfizetés – lehetősége nincs kizárva.
|
