|
Tudnivalók a földminősítéssel kapcsolatos eljárásról: A földminősítés célja a termőföld, valamint a mező- és erdőgazdasági művelésre alkalmas, illetve alkalmassá tett föld művelési ágának, illetve minőségének megállapítása. A termőföldek egytől nyolcig terjedő minőségi osztályát az ingatlanügyi hatóság osztályba sorozással állapítja meg. Az osztályba sorozás helyszíni vizsgálattal történik. A földterület minőségi osztályának megállapítása érdekében meg kell határozni a vizsgált földterület jellemző talajtulajdonságait és természeti adottságait. Talajfúró segítségével vagy ásott talajszelvény megnyitásával legfeljebb száz centiméter mélységig kell a talajt megvizsgálni. Az osztályba sorozásnak a becslőjárásonként (osztályozási vidékenként) és településenként kijelölt mintatérhálózat képezi az alapját.
A termőföld kataszteri tiszta jövedelmét a minőségi osztály, a kataszteri tiszta jövedelmi fokozat és a területnagyság figyelembevételével kell meghatározni. Az osztályba sorozás eredményeként a földterület ingatlan-nyilvántartásban szereplő minőségi osztálya és kataszteri tiszta jövedelme csak akkor változtatható meg, ha a minőségi osztály tekintetében az ingatlan-nyilvántartás adatai és az osztályba sorozás eredménye között legalább két minőségi osztály a különbség, vagy a kataszteri tiszta jövedelemben hektáronként legalább 8 aranykorona eltérés állapítható meg.
A földminősítéssel kapcsolatos feladatok végrehajtását (mintaterek kijelölése, megközelítése, osztályba sorozási munkák végzése) az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.
A földminősítési munka szakképzettséghez kötött tevékenység, a földminősítési jogosultságot erre kiállított földminősítő igazolvány tanúsítja.
A tulajdonosnak/földhasználónak törvényi kötelezettsége bejelenteni a termőföld művelési ágának megváltozását az ingatlanügyi hatósághoz. A változást tartalmazó bejelentést a földrészlet fekvése szerint illetékes járási hivatalhoz kell benyújtani. A bejelentés elmulasztása esetén földvédelmi bírságot szab ki a hatóság. Művelési ág változás esetén – kivéve, ha művelés alól kivettre változik a földrészlet megnevezése – földminősítési eljárást kell lefolytatni.
A földminősítési eljárás hivatalból is indulhat, amennyiben a tulajdonos/földhasználó nem tesz eleget a bejelentési kötelezettségének.
A termőföld minőségében akkor következik be változás, ha annak nyilvántartott minősége valamilyen okból (pl. erózió, talajjavítás stb.) tartósan megváltozott.
A földminősítési eljárás során az ingatlan adataiban változás következik be, amely adatokat az ingatlan-nyilvántartás tartalmaz. Ezért a végleges földminősítési határozat eredményét kézbesítés előtt át kell vezetni az ingatlan-nyilvántartásban [az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 49. § (5) bekezdés]. Ezzel kerül foganatosításra a bekövetkezett változást megállapító határozat az ingatlan-nyilvántartásban. A határozat fellebbezéssel támadható. A földminősítési eljárás igazgatási szolgáltatási díja, illetve az eljárási költségek: A földminősítési eljárásért az eljárással érintett földrészletek számától függetlenül, az érintett terület nagysága szerint számított díjat kell fizetni. 10 000 m2-nél kisebb területnagyság esetén 20 000 Ft, az igazgatási szolgáltatási díj, 10 000-50 000 m2 közötti területnagyságú terület esetén 30 000 Ft, 50 001-100 000 m2 közötti területnagyságú terület esetén 36 000 Ft, minden további megkezdett 100 000 m2 területnagyságú terület esetén további 20 000 Ft. A földminősítési eljárásban igénybe vehető valamennyi jogorvoslati eljárásért a fent meghatározott összegű díjat kell fizetni. Az alábbi esetekben díjmentes a földminősítési eljárás: - újrahasznosítás eredményeként mező-, illetve erdőgazdasági művelésre alkalmassá tett földrészlet,
- az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott olyan belterületi fekvésű földrészlet, amely nem újrahasznosítás eredményeként válik mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földdé,
- az ingatlan-nyilvántartásban szántó művelési ágban nyilvántartott olyan földrészlet, amelynek művelési ága ültetvény-újratelepítés eredményeként - legfeljebb 3 éven belül - szőlő vagy gyümölcsös művelési ágú földrészletre változik,
- az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágban nyilvántartott olyan földrészlet, amely az erdészeti hatóság döntése alapján már nem minősül erdőnek, és a földrészlet művelési ága fásított terület művelési ágra változik, vagy
- az ingatlan-nyilvántartásban nem erdő művelési ágban nyilvántartott olyan földrészlet, amely az erdészeti hatóság döntése alapján erdőnek minősül, és a földrészlet művelési ága erdő vagy fásított terület művelési ágra változik.
A hivatalból indult, illetve folytatott földminősítési eljárás során a helyszíni szemle, illetve ellenőrzés, és a műszeres vizsgálatok költségei, továbbá a tényállás tisztázása során felmerült személyi és dologi költségek eljárási költségnek minősülnek. Az Inytv. alapján az ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetéséhez a külön jogszabályban meghatározott végleges hatósági határozat, az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis tartalmát érintő változás átvezetéséhez pedig jogszabályban meghatározott, ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz is szükséges. Amennyiben az érintett földrészlet művelési ágainak és/vagy a minőségi osztályainak területe változik, változási vázrajzot is készíteni kell. A változási vázrajz készítésének munkadíja szabadáras, azaz a díj nagysága a megbízó és a megbízott megállapodásának függvénye (a körülményektől pl. területnagyságtól, stb. függően 40.000.-70.000 Ft). A jogosultsággal rendelkező ingatlanrendező földmérők aktuális listája itt megtekinthető. A földminősítési eljárás jogszabályi alapjai:- A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény,
- A földminősítés részletes szabályairól szóló 47/2017. (IX. 29.) FM rendelet,
- A földvédelmi hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díjának mértékéről és a díj megfizetésének részletes szabályairól szóló 30/2015. (VI. 5.) FM rendelet.
|
