A rohamosan szaporodó, allergiát okozó gyomnövény elleni hatósági védekezésbe 2005. évben vonta be a jogszabályalkotó a földhivatalokat, illetve a Földmérési és Távérzékelési Intézetet (FÖMI). Az új kihívásnak nagy energiával láttak neki a földhivatalok és az addig csak a földmérõk által használt térinformatikai eszközöket és programokat a földhivatali mezõgazdászok is használatba vették. Magyarországon, de Európában is elõször alkalmaztak bizonyító erejû, hatósági szankciót eredményezõ elektronikus adatátvitelt két szakhatóság országos hálózata között.

A földügyi hatóság feladatai, lehetõségei és eredményei a parlagfû elleni közérdekû védekezésben

 Mezei Attila
FVM Földügyi és Térinformatikai Fõosztály, vezetõ-fõtanácsos

A rohamosan szaporodó, allergiát okozó gyomnövény elleni hatósági védekezésbe 2005. évben vonta be a jogszabályalkotó a földhivatalokat, illetve a Földmérési és Távérzékelési Intézetet (FÖMI). Az új kihívásnak nagy energiával láttak neki a földhivatalok és az addig csak a földmérõk által használt térinformatikai eszközöket és programokat a földhivatali mezõgazdászok is használatba vették.
Magyarországon, de Európában is elõször alkalmaztak bizonyító erejû, hatósági szankciót eredményezõ elektronikus adatátvitelt két szakhatóság országos hálózata között. A parlagfû helyszíni ellenõrzését rögzítõ jegyzõkönyv a Parlagfû Információs Rendszer (PIR), a FÖMI által kifejlesztett és üzemeltetett központi szerverén keresztül jut el a növényvédelmi hatóság munkatársaihoz. Az utolsó év fejlesztése nyomán a szankcionáló határozatokhoz kapcsolódó minden hatósági intézkedés a PIR adatbázisa alapján készülhetett el. Jelentõs eredménynek tartjuk, hogy a parlagfû elleni eljárás ideje az ötödére csökkent és az eljárásban dolgozó munkatársak készségszinten használják a modern térinformatikai eszközöket, programokat.
Már az elsõ évben felhívtuk a gazdálkodók figyelmét arra, hogy az új törvényi szabályozás célja nem az, hogy a közérdekû védekezésben résztevõ munkatársak mindenki helyett lekaszáltatják a parlagfüvet. Erre a földügyi és növényvédelmi hatóságnak nincs kapacitása, a parlagfû-mentesítés elsõsorban a földhasználó törvény által elõírt kötelessége.
A parlagfû pollen-koncentráció jelentõs csökkenéséhez vélhetõen olyan társadalmi tudatváltozásra lenne szükség, amelynek eredményeként a földhasználó önként, jogkövetõként és mások egészségének védelme iránt érzett felelõsségtudattól vezérelve akadályozná meg a növény virágzását.
 A parlagfû közben terjed, egész Európában és a világ számos más országában és egyre nagyobb területeket hódít meg. A növény jelentõségét az is mutatja, hogy 2008. évben két nemzetközi konferencia is foglalkozott a parlagfûvel, keresve többek között a rohamos terjedésnek az okát.
A magyarországi konferenciának szeptember 10-13. között a Magyar Tudományos Akadémia adott otthont. Négy kontinens 11 országából jött kutatók ismertették parlagfûvel kapcsolatos kutatási eredményeiket, figyelemmel a globális felmelegedésre, a légkör megnövekedett széndioxid tartalmára, és a gyomirtó szer rezisztencia kérdéseire is. Megszólaltak az egészségügy az aerobiológia és a távérzékelés szakemberei is. Nyilvánvalóvá vált, hogy az átütõ sikerû – a parlagfû terjedése és hatalmas pollentermelését megakadályozó – megoldásra egyelõre még várni kell, bár biztató kísérletekrõl több ország szakemberei is beszámoltak.
A franciaországi Aix-les Bainsben 2008. november 21-én rendezték meg a másik parlagfûvel foglalkozó tanácskozást. A parlagfû ebben az országban is egyre fokozódó gondokat okoz, annak ellenére, hogy az utóbbi években ott is szigorú jogi szabályozását léptették életbe.

Tekintsük most át, hogy a lakosság és a civil szervezetek erõfeszítései mellett, mit tett a földügyi szakigazgatása parlagfû elleni védekezésben a 2008. évben.
A 19 megyei földhivatal és a Fõvárosi Földhivatal, valamint a felügyelete alá tartozó körzeti földhivatalok 230 munkatársa a parlagfû helyszíni ellenõrzésekre július 1-tõl október 20-ig bezárólag összesen 3.043 munkanapot fordított. Ez idõ alatt 19.411 ha nagyságban, 11.336 db parlagfû-foltot adtak át  jegyzõkönyvben rögzítve  további eljárásra a növényvédelmi hatóság részére.
Az elõzõ évhez viszonyítva 73 %-al növekedett a földhivatalok által felderített parlagfû-foltok száma, a területnagyság 62 %-os növekedése mellett.
A földhivatalok személyi állománya az elmúlt négy év alatt már nagy gyakorlatot szerzett a munkájukat gyorsító technikai eszközök (PDA-GPS konfiguráció) és az elektronikus adatrögzítés és adatátadás alkalmazásában.
A felderített parlagfû foltok területe csupán néhány százalék az ország a parlagfûvel erõsen fertõzött mezõgazdasági területéhez képest, azonban a jelenleg rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek mellett ez a teljesítés már megközelíttette az eljárás során feldolgozható maximális mértéket. A körzeti földhivatalok helyszíni ellenõrzést végzõ munkatársainak az elvégzendõ egyéb tevékenységük mellett, valamint a gépjármûvek rendelkezésére állására figyelemmel hetente kettõ nap terepi felderítésre volt lehetõsége.
A 2008. évben kiemelt feladatként jelentkezett a nagy mennyiségû pollent termelõ tarlóterületek ellenõrzése, amelynek során a földhivatalok 4.451 db parlagfû-foltot rögzítettek, 9.272 ha területen. A tarlók fokozott ellenõrzése a következõ években is indokolt, mert amíg az összes felderített parlagfû-folt darabszáma 23 %-a volt a tarlón, addig ez az összes eljárás alá vont terület 72 %-át jelentette. A kalászos gabonák aratása idején és azt követõen jelentõs mennyiségû csapadék hullott, ami a parlagfû csírázását elõsegítette, viszont – fõleg a kötöttebb területeken – a tarlóápolási munkákat akár hetekkel is hátráltatta. A földhivatalok figyelemfelhívó tevékenységének eredményeként a gazdák jelentõs része nagyobb gondot fordított a tarlóhántásra és számos körzeti földhivatalnál érdeklõdtek, hogy a parlagfû mely fejlettségi állapotáig végezhetik el a tarlóápolást büntetlenül.
A földhivatalok egybehangzó jelentései alapján a 2008. évben a parlagfû nagyobb tömegben jelentkezett az elõzõ évekhez képest. Különösen a napraforgóvetések voltak sok helyen parlagfûvel erõsen fertõzöttek. A kultúrnövénnyel hasznosított területeken a termelõk elmondása szerint sokszor „kifizetõdõbb” a növényvédelmi bírság megfizetése, mint a drága, parlagfû ellen hatékony agrotechnika, illetve növényvédõ szer alkalmazása.
A megnövekedett pollenterhelés egyik oka éppen ebben kereshetõ. A jogszabály elõírásai szerint kultúrnövényben a közérdekû védekezés csak szigorú feltételek mellett végezhetõ el, így a parlagfû-pollen betakarításig zavartalanul szóródott.
Márpedig a hatósági munka eredményének társadalmi megítélése nagyrészt a pollencsapdák által mért eredménytõl függ. A földhivatalok ezért nagyon várják már a kölcsönös megfeleltetés rendszerének bevezetését, amelyben a földhasználóknak nagyobb érdeke fûzõdne a kapáskultúrák és a tarlók gyommentesen tartásához.
Továbbra is problémát okoznak az elhagyott zártkertek és a nem mûvelt osztatlan közös tulajdonban lévõ földrészletek. Általánosságban megállapítható, hogy a gazdaságosan mûvelhetõ területeken a földhasználók nagyobb gondot fordítanak a parlagfû-mentesítésre.
Az elmúlt évek tapasztalatainak és a nyár során lefolytatott közös helyszíni ellenõrzéseknek is köszönhetõen a FÖMI által készített parlagfû veszélyeztetettségi térképek találati pontossága – a földhivatalok visszajelzése nyomán – javult a 2008. évben. A 2007-es évet értékelõ értekezleteken felmerült a földhivatal, az FVM, a FÖMI közös helyszíni bejárásokat tartson a veszélyeztetettségi térképek tényleges pontosságának mérésére. Ezeket a közös helyszíni ellenõrzéseket Somogy és Bács-Kiskun megyében, a veszélyeztetettségi térkép kiadását követõ 10 napon végezték el. A veszélyeztetettségi térkép alapján a két alkalommal mintegy 300 hektárnyi területet jegyzõkönyvezett a földhivatal.
A közös ellenõrzések tapasztalatai is megerõsítették azt, hogy a veszélyeztetettségi térképre szükség van a hatósági eljárásban, valamint azt, hogy a térkép kiadását követõen mielõbbi, terepi ellenõrzés jelentõsen növeli a felderítés hatékonyságát.
A 2008. évben az ország parlagfûvel súlyosabban fertõzött térségeire készített a FÖMI veszélyeztetettségi térképet. A leginkább fertõzött területekre július közepétõl 3-5 frissítésben adott adatokat, összesen 1878 parlagfûvel veszélyeztetett helyre, 9529 ha területre vonatkozóan. A veszélyeztetettségi térképek elsõsorban a betakarítást követõen erõsen elgyomosodó gabona tarlókra fókuszáltak.
A FÖMI a távérzékeléses technikával készült veszélyeztetettségi térképbõl származó adatokat a nyilvánosság számára is elérhetõvé tette. A tájékoztatás a FÖMI hivatalos honlapján elérhetõ és országos áttekintést ad a parlagfû-fertõzöttség területi eloszlásáról és a Mezõgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) fizikai blokkjainak érintettségérõl. A honlapon megjelenített tájékoztató adatok a földhivatalok helyszíni ellenõrzéseinek és a távérzékeléses veszélyeztetettségi térképeknek a figyelembevételével készültek.
Köszönetet mondunk a FÖMI munkatársának, dr. Mikus Gábornak, aki a szükséges adatokat rendelkezésünkre bocsátotta.