A konferencián elhangzott - történeti visszatekintésre és nemzetközi kitekintésre is vállalkozó - elõadások, köztük norvég és szlovák vezetõ szakemberek által elmondott tapasztalatok, megerõsítik a tárca eddig megismert azon álláspontját, hogy a hatályos jogszabályok kellõ garanciát nyújtanak a tulajdoni jogbiztonság érvényesítéséhez. Ennek egyik eleme az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény, mint ahogy a földhivatali szervezet is csupán egyike a végrehajtásban feladatokat ellátó intézményi körnek.

Álláspontunk szerint a koncepcióban felvetett elképzelés, mely az egységes ingatlan-nyilvántartást egy új telekkönyv létrehozásával kívánja felváltani, tagadja a 30 éves mûködés kézzelfogható eredményeit (köztük a teljes föld- és ingatlanprivatizáció példa nélkül álló, gigászi munkáját is), az egy szervezeten belül funkcionáló, egymásra épülõ térképi és jogi alrendszerek elõnyeit, és azt, hogy így megelõzhetõk az illesztési zavarok. A hivatkozott koncepció szemben áll a realitásokkal, a bizonyítható nemzetközi trendekkel, és ezért alapvetõen hibás.

Az 1972-ig mûködõ önálló földnyilvántartás és telekkönyv hiányosságainak fõ oka éppen a különállásból fakadt, és eredményezett tarthatatlan helyzetet, amely az egységes, integrált ingatlan-nyilvántartás létrehozását elengedhetetlenné tette. Az adatok, jogok és tények közötti ellentmondások olyan nagyságrendet képviseltek, mely miatt 9 évet igényelt a rendezést eredményezõ szerkesztési folyamat. A telekkönyv jogintézményének felemlítése, jogelméleti és gyakorlati szempontból ideális megoldásként való kezelése, elhallgatja a múltbeli igen negatív tapasztalatokat. A koncepció átsiklik azon tény megemlítésén is, hogy a bírósági jogorvoslat során született döntések a földhivatali eljárás jogszerûségét alátámasztják. Igazán nem tekinthetõ rossz aránynak, hogy az évi hárommillió földhivatali döntéssel szemben mindössze az esetek 0,05 ezrelékében született elmarasztaló ítélet.

A földhivatali ügyirathátralék, amely most lényegesen alacsonyabb, mint a korábbi években volt, elsõsorban a rohamosan növekvõ feladatmennyiségbõl adódik. (1999 óta az elintézendõ ügyek mennyisége megduplázódott.) Nincs az a hivatali szervezet, mely egy ilyen terhelésnek meg tudna felelni, a munka és személyi feltételek gyökeres javítása nélkül.

Az ingatlan-nyilvántartás intézményi rendszere kiépített, mûködése a jogszabályoknak megfelelõ. A földhivatali modernizációs program, az oktatási és továbbképzési stratégia mentén végrehajtott és a folyamatban lévõ fejlesztések, illetve az ezek révén született eredmények bizonyítják: a szakterület - a mindenkori hazai források és uniós segélyprogramok felhasználásával - sokat tett és tesz azért, hogy a komoly kihívásoknak megfeleljen, szolgáltatásait az elvárható szintre emelje, és folyamatosan fejlessze.

A konferencia résztvevõinek egybehangzó álláspontja az, hogy a jelenleg mûködõ egységes ingatlan-nyilvántartás minõségének, naprakészségének javítása, az ügyirathátralék felszámolása megoldható; ennek feltétele a szakmai irányítás és a végrehajtás humánerõforrásainak biztosítása, jogszabályok pontosítása, eszközfejlesztések végrehajtása. Az ehhez szükséges központi forrás töredéke annak a költségigénynek, mely ahhoz kellene, hogy az ingatlan-nyilvántartást kiiktassuk, létrehozzunk egy új önálló földnyilvántartást és egy új telekkönyvet. A meglévõ, mintegy 8 milliárd forintos (7 év alatt) ráfordítással létrehozott földhivatali informatika, mely ma már a rendszerbe állított elektronikus ügyintézés háttere, átalakítása, bírósági közegbe illesztése közel ekkora, vagy inkább nagyobb költségigénnyel járna.

Nemzetközi kitekintésben - különös figyelemmel az uniós csatlakozásra - megállapítható, hogy a nemzetközi irányzat is a kataszter (ingatlan-nyilvántartás) egységes szervezeti megoldásai felé halad, amelyben a jogi és mûszaki adatok együttes kezelését valósítják meg, informatikai alapokon. A telekkönyv létrehozásának gondolata, az intézményi különválasztás terve, a nemzetközi trenddel ellentétes. A föld és az ember kapcsolatára, a globalizációra, a piacgazdaság kérdéseire, a fenntartható fejlõdésre és környezetre vonatkozóan ajánlások születtek. Az egységes földügyi igazgatás és térképészet kialakítását szorgalmazzák, többek között, az ENSZ szakosított fórumain (Európai Gazdasági Bizottság, /UNECE/, Élelmezésügyi és Mezõgazdasági Szervezete /FAO/, Emberi Települések Központja /HABITAT/, ENSZ Gazdasági és Szociális Fõosztálya a fenntartható fejlõdésért, az ENSZ Regionális Térképészeti Bizottságai). Magyarország a mai ingatlan-nyilvántartás szervezetével koncentráltan rendelkezik, és a világban példamutató szerepet játszik. Ahhoz, hogy Magyarország megtartsa ezt a vezetõ szerepet, s ne visszalépés történjen, célszerû, hogy a kormány határozottan támogassa, és a mûködõképesség magas szintjére emelje a meglévõ rendszert.

Megjegyezni kívánjuk még, hogy a téma megfontolatlan megjelenítése a médiában az ingatlan-nyilvántartásban dolgozók hangulatát negatívan befolyásolja, rombolja a munkamorált, és nem kívánt feszültségeket gerjeszt.

Tekintettel arra, hogy a várt elõnyök messze alatta maradnak a szükséges ráfordításoknak, ezért az új Polgári Törvénykönyv koncepciója kapcsán a telekkönyv létrehozására vonatkozó javaslatok határozott elvetését szorgalmazzuk, és erre kérjük az agrártárca vezetését és a Kormányt.