• Az adatváltozás nyilvántartásba történÅ‘ átvezetésére irányuló bejelentés (5. sz. melléklet)
• A nyilvántartásból való törlés iránti kérelem (6. sz. melléklet)

Az új nyomtatványok a Nyomtatványok menüpont alatt érhetÅ‘k el.

Elkészült az új Polgári Törvénykönyv szövegjavaslata, mely társadalmi vita keretében március végéig volt véleményezhetõ. A javaslat nem mentes a hibáktól, de szakmailag nem is támogatható, hogy a világszinten elismert magyar egységes ingatlan-nyilvántartás helyébe visszaállítaná a telekkönyvi rendszert.
A telekkönyvi ügyek intézése mögött megjelenõ szabályozás mindazonáltal kicsit sem felel meg annak a kormányzati szándéknak, hogy a korszerûsítés mellett könnyebbé váljék a jogalkalmazók eligazodása a hatályos joganyagban, és fokozódjék a jogbiztonság is. A szabályozás számos hiányosságban, szerkesztési hibában szenved, nem fogalmaz konkrétan és szabatosan, tisztázatlanul hagy alapvetõ kérdéseket, nosztalgikus nyelvezete sok helyütt nehezen értelmezhetõ. A tervezett szabályozási környezetben nem biztosítható a rendszer közhitelessége, az ingatlanforgalom biztonsága, kiszámíthatósága, amely alapvetõ és közös társadalmi érdekünk.

Magyarország legfontosabb természeti erÅ‘forrása és legjelentÅ‘sebb nemzeti vagyona a termÅ‘föld. A szerzÅ‘ részletesen bemutatja a hazai talajadottságokat, a földárak megyei, kistérségi alakulását, valamint feltárja a földminÅ‘sítés és földértékelés elméleti kérdéseit, rámutat ezek értelmezésében bekövetkezÅ‘ változásokra. A válság elõtt több helyen kialakult árbuborék néhány esetben már leereszteni látszik, ugyanakkor – alátámasztva a széles körben elterjedt vélekedést – a termÅ‘földek folyamatos áremelkedési tendenciája országos léptékben (kisebb lokális kilengésektÅ‘l eltekintve) töretlen.
Az európai viszonylatban is kiváló minÅ‘ségû termÅ‘föld-készleteink ára (értéke) folyamatosan növekszik, a moratórium feloldása – 2014 – után a termÅ‘föld-vagyon értéke akár megduplázódhat.
Mindezekbõl következik: a figyelemfelkeltés, a termõfölddel kapcsolatos feladatok (az osztatlan közös tulajdon rendezése, a Nemzeti Földalapból a családi gazdaságok megerõsítése; a birtokrendezés) ésszerû, következetes, mielõbbi lebonyolítása.

Korábban a rendõrség külön csoportot hozott létre az ingatlanokkal kapcsolatos visszaélések felderítésére. Bár az utóbbi idõben a lakásmaffia aktivitása jelentõsen visszaesett, a médiában újabb tudósításokkal találkozhattunk. A cikk szerzõje, Budapest Fõváros Kormányhivatalának Földhivatala hivatalvezetõje áttekinti a csalók legismertebb módszereit, és tanácsokat is ad az ilyen jellegû visszaélések elkerülésére. Számos, hétközni eszköz áll rendelkezésre az ingatlancsalások megelõzésére. Talán a csiga van a legnagyobb biztonságban, hiszen házát mindig magával viszi. Ha ingatlanunkban mi is folyamatosan, életvitelszerûen, ráadásul családban élünk, csekély az esélye, hogy azt valaki tudtunk nélkül eladja. Ha azonban felügyeletünk nem rendszeres (tartósan külföldön dolgozunk, más településen van nyaralónk, telkünk, termõföldünk, vagy ingatlanunkat bérbe adjuk), könnyebben kerülhetünk kiszolgáltatott helyzetbe, de erre is van megoldás. Az írás a Magyar Nemzet 2012. június 1-i számában jelent meg.

Az elmúlt évtizedekben sok nemzetközi intézmény támogatta az ingatlan-bejegyzést, mint olyan eszközt, amely növeli az ingatlanbirtoklás biztonságát, egyszerûsíti a kölcsönök felvételét, és csökkenti a szegénységet a fejlõdõ országokban. A Világbank meg volt gyõzõdve arról, hogy az ingatlanok bejegyzése majd növeli a beruházást, fokozza a föld termelékenységét a jelzálogok révén, és hatékony ingatlanpiacokat teremt – csupa olyan téma, amely pénzzel kapcsolatos. Úgy tekintették az ingatlanvagyont, mint a bankok, hitelintézmények és pénzkölcsönzõk által nyújtandó hitel elérésének biztosítékát, melyet a szegények a felemelkedésük érdekében használhatnak fel anélkül, hogy szükségük lenne a nemzetközi támogatók adományaira és szegénységellenes programjaira.